Ez a cikk a Nagybakónak témával foglalkozik, egy nagyon releváns témával, amely számos területen érdeklődést és vitát váltott ki. A Nagybakónak szakértők és tudósok tanulmányozásának, elemzésének és elmélkedésének tárgya volt, és igyekeztek megérteni a hatását, következményeit és lehetséges megoldásait. Különböző perspektívákból megkísérelték átfogó módon kezelni a Nagybakónak-et, figyelembe véve annak több dimenzióját és összetettségét. Ebben az értelemben a cikk igyekszik hozzájárulni a Nagybakónak körüli vitához, részletes, indokolt és tárgyilagos elemzést kínálva, amely hozzájárul a témával kapcsolatos ismeretek gazdagításához.
Nagybakónak | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Nagykanizsai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kovács Tamás (független) | ||
Irányítószám | 8821 | ||
Körzethívószám | 93 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 361 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 21,46 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 17,94 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 33′ 11″, k. h. 17° 02′ 36″Koordináták: é. sz. 46° 33′ 11″, k. h. 17° 02′ 36″ | |||
Nagybakónak weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagybakónak témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nagybakónak község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.
A község Nagykanizsától északkeletre fekszik. Zsáktelepülés, közúton csak a közel 7 kilométer hosszú 75 128-as számú mellékúton érhető el, amely Nagyrécsénél ágazik ki a Zalakomár-Nagykanizsa közti 7511-es útból.
Van egy erdőterület a határában, amelynél 7 község határa találkozik: Nagybakónak, Újudvar, Gelsesziget, Gelse, Orosztony, Kerecseny, Zalaújlak. Ezért ezt a területet "Héthatárnak" nevezik. Északról Gelse, Orosztony, keletről Zalaújlak, Csapi, délről Nagykanizsa, Nagyrécse, nyugatról pedig Újudvar és Gelsesziget határolja.
Dombok között, a domboldalakon és a völgyben épült, ezért látszik rendezetlennek, mert az utcáknak is követniük kell a domborzati viszonyokat. A község helyén korábban nagy tölgyes és bükkös erdők voltak. A két falurészt mocsár választotta el, amelyet a múlt század második felében, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után csapoltak le. A levezető árok neve Bakónak patakja, másutt Bakónaki-patak, amely összegyűjti a környék vizeit, és Légrádnál ömlik a Murába.
A néphiedelem szerint a falu nevének eredete Könyves Kálmán uralkodásához fűződik. A történet szerint egykor Bakónak és Zalaújlak között akkora patak folyt, hogy Bakó molnár malmot építhetett rá. Egy alkalommal az uralkodó ezen a vidéken utazott át Dalmácia felé, amikor a királyi hintó kereke eltörött, éppen a malom előtt. A molnár nemcsak megjavította a kereket, hanem vendégül látta a királyt és kíséretét is, akiket Bakóné finom ebéddel kínált. A kerék elkészülte és felszerelése után az uralkodó hálája jeléül kinyújtotta karját, körülmutatott és azt mondta: „Ezt az egész területet pedig adjuk Bakónak munkájáért és a szíves vendéglátásért.” A határrészt a helyiek a mai napig Bakómonának nevezik.
A mai elnevezés Nagybakónak, az eltűnt Puszta néven ismert falu vagy puszta - ma már csak egy dűlő neve - helyén épült Száka és Bakónak egyesülése után, a 19. század közepe óta használt településnév.
A falu elnevezései a különböző korokban a Megyei Levéltár feljegyzései alapján
A település népességének változása:
Lakosok száma | 408 | 397 | 392 | 369 | 347 | 361 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 92,8%, cigány 6,3%, német 0,8%. A lakosok 61,8%-a római katolikusnak, 2,5% reformátusnak, 8,1% felekezeten kívülinek vallotta magát (27% nem nyilatkozott).
Ebben a közösségben bemutatjuk Nagybakónak községünk kulturális életét: színjátszás, állandó helytörténeti kiállítás, kézműves bemutató, zene, kulturális programok.
Szákai Színjátszók előadásai.: népszínművek, táncoselőadások, rövid jelenetek.