Nagykutas

Ebben a cikkben a Nagykutas témáját különböző nézőpontokból és megközelítésekből tárgyaljuk. A Nagykutas a mai társadalomban nagy jelentőségű téma, amely nagy vitát és érdeklődést váltott ki a különböző kutatási területeken. Ezeken az oldalakon végig elemzik annak következményeit, hatásait és lehetséges megoldásait, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes jövőképet nyújtsanak a Nagykutas-ről. Mind az általa képviselt pozitív aspektusokat, mind a kihívásokat megvizsgáljuk, sokféle információval ellátva az olvasót, amely lehetővé teszi a téma teljes megértését és megalapozott vélemény kialakítását.

Nagykutas
Nagykutas címere
Nagykutas címere
Nagykutas zászlaja
Nagykutas zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásZalaegerszegi
Jogállásközség
PolgármesterFerenczné Baumgartner Éva (független)
Irányítószám8911
Körzethívószám92
Népesség
Teljes népesség462 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség49,94 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,45 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 56′, k. h. 16° 48′Koordináták: é. sz. 46° 56′, k. h. 16° 48′
Nagykutas (Zala vármegye)
Nagykutas
Nagykutas
Pozíció Zala vármegye térképén
Nagykutas weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagykutas témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A szőlőhegy légifotója

Nagykutas község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban.

Fekvése

Nagykutas Zala vármegye északi határán fekszik, közvetlenül a Vas vármegyei határszélen. Főutcája a 7404-es út, amely Zalaegerszegtől vezet a Vas vármegye déli szélén fekvő Andrásfáig.

A falutól délre húzódó dombsor tetején 18-19. században épült boronafalú, zsúpfedeles szőlőhegyi pincesor faluképi jelentőségű. Itt található Zala vármegye legnagyobb almáskertje.

A falu központjában impozáns látványt nyújt az 1740-es években épült, 2002-ben felújított templom, és az 1992-ben épült faluház, mely számos rendezvénynek adhat otthont.

Története

Nagykutas Árpád-kori település. Nevét 1211-ben már említették az oklevelekben Kuthus néven.

Neve 1408-ban Nagykuthus, 1513-ban Naghkwthus néven fordult elő az oklevelekben.

Először II. András király idejében volt említve, mikor a király Fábiánnak és Vincének adta a Kutas nevű ősi földjükkel határos Gébártot.

Kutas 1364-ben kutasi Kálóz és Pál fia Pál és Marcel fia Gyürke, 1402-1408 között Nagykutas néven volt említve, mint Mikcs özvegyének birtoka. 1394-ben már két Kutast is említettek: az egyik Kutasi János fia Miklós, másik János fia László birtoka volt.

A 15. 16. században a Kutasiak a Terjékek és az Ákos nemzetségből származó Mikcs bán utódai; a peleskei Ördögh és a Gersei Pető családok is birtokosok voltak itt.

A Török időkben a falut a portyázó törökök többször is megtámadták a környező településekhez hasonlóan.

1655-ben nagy pestis járvány pusztított a településen.

1659-ben a peleskei vár tartozékai közt írták össze, mint teljesen elhagyott falut, melynek földesúri jövedelme sem volt, aki akart szabadon foglalhatott belőle művelésre.

1690-ben Nádasdy birtok, melyet Széchenyi György vásárolt meg a királyi kamarától és három év szabadságot, robot és adók alóli mentességet helyezett kilátásba annak, aki Kutasra települ. 1720-as összeíráskor már 9 telkes jobbágy és 2 zsellér élt a faluban, 1728-ban pedig 9 szabad költözésű jobbágy- és 20 zsellércsalád élt gróf Széchenyi Zsigmond öröklött birtokán, akik a művelt földterületeket irtásokkal növelték. 1728-ra már 23 hold irtásföld volt a településen.

Gróf Széchenyi Zsigmond, a település földesura jobbágyainak akik három év fárasztó munkával kiirtották és termővé tették az erdőkkel benőtt ősvadont, tizenkét évig tartó mentességet adott a szolgáltatások alól.

A 20. század elején Zala vármegye Zalaegerszegi járásához tartozott.

1910-ben 642 lakosából 636 római katolikus volt.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Baumgartner József (független)
  • 1994–1998: Baumgartner József (független)
  • 1998–2002: Id. Baumgartner József (független)
  • 2002–2006: Id. Baumgartner József (független)
  • 2006–2010: Baumgartner József (független)
  • 2010–2014: Horváth Sándor (független)
  • 2014–2019: Ferenczné Baumgartner Éva (független)
  • 2019-től: Ferenczné Baumgartner Éva (független)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
422
426
424
418
447
462
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 96,6%, német 2,4%. A lakosok 74,7%-a római katolikusnak, 2,9% reformátusnak, 0,68% evangélikusnak, 6,1% felekezeten kívülinek vallotta magát (15,6% nem nyilatkozott).

Nevezetességei

  • A falutól nyugatra, a szőlőhegyen található egy mintegy 800 éves szelídgesztenye ősfa. Törzsének körmérete (nyolc méter) alapján a legvastagabb az országban (bár Szentgyörgyváron van még egy ugyanilyen vastagságú gesztenyefa).
  • Római katolikus temploma

Itt születtek, itt éltek

Jegyzetek

  1. a b Nagykutas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Nagykutas települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Nagykutas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
  5. Nagykutas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  6. Nagykutas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  7. Nagykutas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  8. Nagykutas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  9. Nagykutas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
  10. Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal

Források