Nagyrábé

Manapság a Nagyrábé téma mindenki ajkán. A Nagyrábé megjelenésétől napjainkig vita, vita és elemzés tárgya volt különböző területeken. Hatása a társadalomra, a politikára, a gazdaságra és a kultúrára tagadhatatlan, és jelentősége az idő múlásával csak nő. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Nagyrábé-hez kapcsolódó különféle szempontokat, az eredetétől a mindennapi életre gyakorolt ​​​​hatásáig. Mélyreható és objektív elemzéssel igyekszünk rávilágítani erre a jelenségre, és megérteni valódi hatókörét.

Nagyrábé
Nagyrábé címere
Nagyrábé címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeHajdú-Bihar
JárásPüspökladányi
Jogállásnagyközség
PolgármesterTiszai Károly (Fidesz-KDNP)
Irányítószám4173
Körzethívószám54
Népesség
Teljes népesség1862 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség25,1 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület85,42 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 12′, k. h. 21° 20′Koordináták: é. sz. 47° 12′, k. h. 21° 20′
Nagyrábé (Hajdú-Bihar vármegye)
Nagyrábé
Nagyrábé
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Nagyrábé weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyrábé témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Nagyrábé nagyközség Hajdú-Bihar vármegye Püspökladányi járásában.

Fekvése

A település a vármegye bihari részének sárréti tájegységén fekszik, Berettyóújfalu és Püspökladány között, mindkét várostól közel azonos (nagyjából 18-20 kilométeres) távolságra.

Lakott területéhez igazából csak két település van közel, Bihardancsháza észak-északnyugat, illetve Bihartorda észak-északkelet felől, de külterületei a központjától messze elnyúlnak, főleg északi és keleti irányban. Ily módon határos északon Sáppal, keleten Bakonszeggel, délkeleten Zsákával, délen Darvassal, délnyugaton Füzesgyarmattal, nyugaton Biharnagybajommal és északnyugaton Báránddal, továbbá kevés a híja, hogy nem határos északon még Földessel is.

Megközelítése

A településen nyugat-keleti irányban végighalad a Biharnagybajom-Berettyóújfalu közt húzódó 4213-as út, ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 4-es és a 47-es főút felől is. Bihardancsházával a 4226-os út köti össze, a központjáról délre eső tanyavilágba a 42 113-as számú mellékút vezet.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasútállomások Sápon és Biharnagybajomban találhatók: a Püspökladány–Biharkeresztes-vasútvonal Sáp vasútállomása, illetve a Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonal Biharnagybajom vasútállomása.

Története

Nagyrábé a Nagysárréthez tartozó község. Igen régóta lakott hely. A régészeti leletek tanúsága szerint a község helyén már Kr. e. 2500-2300-ban település létezett. A nádasokból és mocsarakból kiemelkedő gerinceket, földhátakat a honfoglaló magyarok is alkalmasnak találták lakóhelyül. Nagyrábét először a Váradi regestrum említette 1215-ben, Rábé néven. A helyi hagyomány szerint az első Nagyrábé a Berettyó szigetén épült. A Váradi Regestrumban első okleveles emlitése 1332-ben történik. Ekkor már egyháza, plébánosa volt.

A község sokáig a Rábéi család birtoka volt, később rövid ideig itt volt birtokos Werbőczy István is, a 16. században pedig a Bajoniak voltak a birtokosok.

A törökök kétszer is elpusztították Rábét templomával együtt, de újraépült. (A vele szinte egybenőtt Rétszentmiklóst és Dancsházát – amelyekkel a Rábéiak közösen építettek templomot – az 1659-es "Szejdi-dúlás" végképp eltörölte a föld színéről). Még a Rákóczi-szabadságharc idejére sem települt újra teljesen.

A török kiűzése, az ország XVII. század végi felszabadulása után a katolikus egyház visszaszerezte vagyonát, a váradi egyházi uradalomról készült első, 1703-as összeírás Nagyrábét teljes egészében püspöki birtokként említi.

Nagyrábé lakossága a nagybirtokok árnyékában indult el a polgárosodás útján. A nagyváradi római katolikus püspökség és a Des Echerolles Kruspér család birtokolta a község földterületének kétharmadát, így lehetőségük volt befolyásolni a község gazdaságának és társadalmi fejlődésének irányát. A község elöljárói és összes lakossága 1852 novemberében az uradalom képviselőjével aláírta az úrbéri egyezséget.

A népesség folyamatosan növekedett – az egyetlen visszaesés 1920-ban volt – a tetőpontot 1960-ban érte el. A község életét, gazdálkodását több ízben zavarta meg a Berettyó áradása, a szabályozási munkálatok 1879-re fejeződtek be.

Nagyrábé lakosságának több mint kilencven százaléka református, ma is használt copf-stílusú református temploma 1809-ben épült, az elemi iskola 1945 előtt az egyház kezelésében működött.

A trianoni békediktátum és az 1929–33-as gazdasági válság nehéz évek elé állította a magyar gazdaságot és társadalmat. A bihari résznek, így Nagyrábénak is komoly gondot okozott Nagyvárad elcsatolása: elvesztették megyei központjukat. A második világháború újabb súlyos megpróbáltatásokat hozott a település életében. A harcok során meghalt negyven polgári személy, és jelentős károkat szenvedett a község épületállománya.

A község hosszú, közel nyolc évszázados történelme során, a kiterjedt vízi világ védelmében mindvégig népességtartó hely tudott maradni. Népessége a török kiűzése után, a XVII. század végén indult dinamikus növekedésnek, 1785-ben 1192, 1869-ben 2101 lakosnak, s a XX. század elején már több mint háromezer főnek, s növekedésének csúcspontján, az 1949. évi népszámlálás idején már 3814 főnek adott otthont. Míg 1970-ben közel 3000 éltek itt, 2015. január 1-én 2136 lakosa van a falunak. Nagyrábén mintegy kétszázhatvan fős roma kisebbség él, amely a népesség mintegy 10-15 százalékát adja

Nevezetességei

A község középpontjában áll az 1809-ben épült zsindelyfedésű református templom védett műemlék, Györfi Sándor szobrászművész második világháborús emlékműve a Sárrét egykor jellegzetes madarával, a daruval, mely az egykori piactéren kialakított parkban áll. Érdekes látványosság a Des Echerolles család hajdani kastélya Archiválva 2019. augusztus 26-i dátummal a Wayback Machine-ben, amely helyenként középkori hangulatú, néhol saroktornyokkal tagolt, összességében kicsit franciás, romantikus kastély.

Füstpusztán a múlt tanúfája a 250-300 éves kocsányos tölgy, védett természeti érték, amely az ott lévő kastéllyal harmonikusan illeszkedve emlékeztet az egykor angol tájkép stílusban kialakított parkra.

A Művelődési Ház parkjában álló tájház az itt élő emberek egykori életvitelébe nyújt betekintést. Az Önkormányzat szépen felújított épületének 1996-ban készült székely kapuja Sófalvi Árpád korondi fafaragó munkája.

A település mind természeti, építészeti, mind néprajzi oldalról vonzó idegenforgalmi lehetőségekkel rendelkezik. Területére kiterjed a Bihari-sík Tájvédelmi körzet. Bihardancsháza felé eső határrészén előfordul hazánk legnagyobb testű madara, a túzok.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2164
2167
2136
1933
1885
1862
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,5%-a magyarnak, 6,5% cigánynak mondta magát (13,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,1%, református 54,5%, felekezeten kívüli 17,9% (23,6% nem válaszolt).

2021. január 1-én a település állandó lakossága 2059 fő volt.

2022. január 1-én a település állandó lakossága 2022 fő volt.

2022-ben a lakosság 95,2%-a vallotta magát magyarnak, 8,1% cigánynak, 0,6% németnek, 0,3% ukránnak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% lengyelnek, örménynek, ruszinnak és szlováknak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 56,1% volt református, 2,2% római katolikus, 0,4% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 0,1% ortodox, 13% felekezeten kívüli (27,3% nem válaszolt).

Híres emberek

Közélete

Polgármesterei

Időszak Polgármester Párt Megjegyzés
1990–1994 Józsa Kálmán független
1994–1998 független
1998–2002 független
2002–2006 független
2006–2010 Gyarmati Sándorné független
2010–2014 független
2014–2019 Tiszai Károly Fidesz-KDNP
2019–től Fidesz-KDNP

A település rendezvényei, szellemi értékei

Rendezvények:

Sárrét Íze Fesztivál – A "sárrét" legnagyobb gasztronómiai fesztiválja, amely mára már országos hírű. A rendezvényt a Földművelésügyi és a Vidékfejlesztési Minisztérium is kiemelt jelentőségű hagyományőrző rendezvényként tartja számon. Minden év április utolsó szombatján kerül megrendezésre. A rendezvény keretében megrendezett "főzőversenyre" benevezett csapatok száma közel 100, évről évre többen vannak. A zsűri tagjai olimpiai és világbajnok érmes séfek.

A több évtizede megrendezett "Nagyrábéról elszármazottak találkozója" – mely 2016-tól a "Sárrét-Íze Fesztivál" előestéjén kerül megrendezésre minden évben.

A falu apraját nagyját megmozgató "Szüreti Felvonulás" – több mint négy évtizede minden év októberének első szombatján.

A "Kistérségi Ifjúsági Találkozók" évente február és augusztus hónapokban, mely a térség fiataljainak kulturális találkozói.

Nyugdíjas nap, nyugdíjasok megyei színjátszó fesztiválja, családi napok, adventi készülődések... a művelődési házban folyó színes, gazdag aktuális időszakhoz igazodó programok.

Szellemi értékek:

A Nagyrábéi Baráti Kör és Egyesület tagjai által írt és szerkesztett Nagyrábéi Falukönyv három kötete, a nagyrábéi képes (fotó) könyv.

Az Arany Páva-díjas Pávakör, a Citera együttes, a szövőkör működése.

Közösségi élet: civil szervezetek rendezvényei, a Nők népfőiskolája, a nemzetközi fesztiválokra érkező hazai és külföldi csoportok műsora, a Nagyrábéi Művésztelep, az állandó kiállítások, az oktatási intézményekben folyó igényes munka, gazdag az értékteremtő és hagyományőrző tevékenység.

A Barangoló Ifjúsági és Kulturális egyesület[halott link] (BIKE) szellemi-kulturális tevékenysége, már több mint 10 éve.

A Petőfi Sportkör Nagyrábé Archiválva 2020. november 14-i dátummal a Wayback Machine-ben – 1945 évi alapítása óta végzett sikeres sporttevékenysége (szakosztályok: labdarúgás, birkózás, asztalitenisz, sakk)

Település adatai

Település típusa: Nagyközség

Közigazgatási terület: 8541 hektár. Belterület: 213 hektár. Zártkert: 73 hektár.

Magassági pontok: Református templom falicsapja 91,581 m, Echerolles kastély falicsapja 90,624 m, Malomépület 89,947 m.

Koordináta: Református templom North lat 47 12.36 East long 21 19.28

Népesség: 2136 fő (2015 évben) 2, ami akkori Magyarország népességének 0,02%-a (Hajdú-Bihar megyének 0,4%-a). Népsűrűsége 25 fő/km2.

Népcsoportok: 2011-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

Lakás állomány: 937, népességet figyelembe véve, ez 2,3 fő per lakás.

Közintézmények

  • Nagyrábéi Közös Önkormányzati Hivatal

4173 Nagyrábé, Kossuth Lajos út 5.

Telefon/fax: 54/477-020

E-mail: [email protected]

Web: www.nagyrabe.hu

  • Kossuth Lajos Művelődési Ház és Könyvtár

4173 Nagyrábé, Rétszentmiklósi út 2/c

  • Nagyrábéi Óvoda – Bölcsőde, Családsegitő és Gyermekjóléti szolgálat

4173 Nagyrábé, Rétszentmiklósi út 2/c

4173 Nagyrábé, Rétszentmiklósi út 2/c

  • 1. és 2. sz. háziorvosi körzet – orvosi rendelői, fogorvosi rendelő, védőnői szolgálat

4173 Nagyrábé, Kossuth Lajos út 50.

  • Állatorvosi rendelő

4173 Nagyrábé, Rétszentmiklósi 8.

  • Gyógyszertár

4173 Nagyrábé, Kossuth Lajos út 15.

  • Idősek Napközi Otthona – Segitő Kezek szociális szolgálat központ

4173 Nagyrábé, Arany János út 19.

4173 Nagyrábé, Kossuth Lajos út 5. (sportpálya: 4173 Nagyrábé, Rákóczi utca 8.)

Források

Irodalom

Jegyzetek

  1. a b Nagyrábé települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Nagyrábé Helységnévtár
  4. BELÜGYMINISZTÉRIUM NYILVÁNTARTÁSOK VEZETÉSÉÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG
  5. BELÜGYMINISZTÉRIUM NYILVÁNTARTÁSOK VEZETÉSÉÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG
  6. Nagyrábé Helységnévtár
  7. Nagyrábé települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. Nagyrábé települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  9. Nagyrábé települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  10. Nagyrábé települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  11. Nagyrábé települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  12. Nagyrábé települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
  13. Nagyrábé települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  14. A 2011-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk

  • Nagyrábé honlapja: https://web.archive.org/web/20061005144948/http://www.nagyrabe.hu/
  • Nagyrábé Facebook oldala: https://web.archive.org/web/20190920120919/https://hu-hu.facebook.com/nagyrabe
  • Légi képek Nagyrábéról: https://www.youtube.com/watch?v=C3YhGGKE4sI
  • Borsós László: Tanyázó olvasókör alakult a nagyrábéi kultúrotthonban. Módszertani levél; Népművelési Minisztérium Módszertani Osztálya, Bp., 1954
  • A nagyrábéi Petőfi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet életéről; Hazafias Népfront Hajdú-Bihar Megyei Bizottsága, Debrecen, 1955
  • Molnár Ambrus: Tanulmányok Nagyrábé történetéből; Nagyrábéi Mgtsz, Püspökladány, 1985
  • Nagyrábé; tan. Baranyi Béla et al., szerk. Radics Kálmán; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2002 (Száz magyar falu könyvesháza)
  • Nagyrábéi ízek. Ahogy elődeinktől tanultuk; összeáll. Lőrinc Istvánné Borsós Judit; Nagyrábéi Baráti Kör és Egyesület, Nagyrábé, 2005
  • Józsa Kálmán: Nagyrábéi képeskönyv; Nagyrábéi Baráti Kör és Egyesület, Nagyrábé, 2009
  • Nagyrábéi falukönyv, 1-2.; Nagyrábéi Baráti Kör és Egyesület–Önkormányzata, Nagyrábé, 2010
  • Visszfény. Válogatás nagyrábéiak munkáiból; szerk. Nagy Károly, Csillag Endre; Nagyrábéi Baráti Kör Egyesület, Nagyrábé, 2013
  • Nagyrábé 800, 1215–2015. Nagyrábé múltja, jelene és jövője; szerk. Bakó Endre, Bogya Pál, Korponai Sándor; Önkormányzat–Nagyrábéi Baráti Kör és Egyesület, Nagyrábé, 2016
  • Józsa Kálmán: Nagyrábéi képeskönyv II.; Nagyrábéi Baráti Kör és Egyesület, Nagyrábé, 2017
  • Ványai Gusztáv: Okos gépek – találékony emberek. A nagyrábéi Mezőgazdasági Hagyományok Gyűjteménye rendhagyó műtárgykatalógusa; Szorgalmatos Mezei Gazda Alapítvány, Nagyrábé, 2019