Ma a Nemeshany-ről szeretnénk beszélni, egy olyan témáról, amely az idők során érdeklődést és vitákat váltott ki. A Nemeshany olyan ügy, amelyről különböző területeken beszéltek, és amely ellentmondó véleményeket generált. A történelem során a Nemeshany tanulmányozás, vita és elemzés tárgya volt, mivel relevanciája és hatása tagadhatatlan. Ebben a cikkben a Nemeshany-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, az eredetétől a mai hatásig. Ezenkívül megpróbáljuk megérteni a Nemeshany fontosságát, és azt, hogy hogyan jelölte meg az előtte és utána különböző összefüggésekben. Kétségtelen, hogy a Nemeshany olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, és amely a jövőben is felkelti az érdeklődést.
Nemeshany | |||
Az evangélikus és a háttérben a római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Sümegi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Vesztróczi Attila (független) | ||
Irányítószám | 8471 | ||
Körzethívószám | 87 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 331 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 37,81 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 10,5 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 04′ 13″, k. h. 17° 21′ 55″Koordináták: é. sz. 47° 04′ 13″, k. h. 17° 21′ 55″ | |||
Nemeshany weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemeshany témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nemeshany község Veszprém vármegyében, a Sümegi járásban. A település eredetileg Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.
Devecsertől 7, Sümegtől 15 kilométerre található, a két várost – illetve a 8-as és a 84-es főutakat – összekötő 7324-es út mentén. Környező települései közül csak innen érhető el közúton – az előbbi útból a község nyugati szélén, északnyugat felé kiágazó 73 153-as úton letérve – a zsákfalunak számító Bodorfa.
A legközelebbi települések: Bodorfa, Káptalanfa, Gyepükaján, Csabrendek, Devecser és Sárosfőpuszta.
A Hany helységnév a magyar régi hany (mocsár, láp, ingovány) főnévből keletkezett. A Nemes előtag kisnemesi lakosokra utal.
A nevét 1230-ban már említik. Egy részét akkor már nemesek birtokolták, másik része várföld volt. Két község török idők alatti-utáni összeolvadásból alakult ki a falu. A török megszállás alatt majdnem teljesen elnéptelenedett. A visszatérő nemesek újjáépítették és felvirágoztatták a községet. A törökök kiűzése után egészen a jobbágyfelszabadításig nemesek lakták. A nemesi rangot a csehek elleni harcban kapták a falu lakói.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 409 | 399 | 395 | 349 | 344 | 331 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,5%-a magyarnak, 0,8% románnak, 0,5% cigánynak mondta magát (19,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59%, református 3,1%, evangélikus 5,9%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 4,6% (26,9% nem nyilatkozott).