Ebben a cikkben a Nemespátró témájával foglalkozunk, feltárva annak számos oldalát és a mai relevanciáját. A Nemespátró egy olyan téma, amely idővel érdeklődést és kíváncsiságot váltott ki, vitákat és véleményeket váltott ki különböző területeken, és rányomta bélyegét a társadalomra. Ezen a vonalon elemezzük a Nemespátró különböző perspektíváit, elmélyülve annak eredetében, fejlődésében és a kortárs kultúrára gyakorolt hatásában. A Nemespátró a mindennapi életre gyakorolt hatásától a szakmai területre gyakorolt hatásáig létfontosságú téma, amelyet érdemes részletesen megvizsgálni, és arra ösztönöz bennünket, hogy elgondolkodjunk az életünkre gyakorolt hatásán.
Nemespátró | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Nagykanizsai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Győrfy Balázs (független) | ||
Irányítószám | 8856 | ||
Körzethívószám | 93 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 245 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 21,63 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 12,25 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 19′ 19″, k. h. 17° 00′ 07″Koordináták: é. sz. 46° 19′ 19″, k. h. 17° 00′ 07″ | |||
Nemespátró weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemespátró témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nemespátró község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.
Nagykanizsa déli vonzáskörzetében fekszik. Országos közúton csak nyugat felől, Surd irányából érhető el, a 6804-es útból kiágazó 68 153-as úton, de a község mégsem számít zsáktelepülésnek, mert az előbbi út a község központját elhagyva, dél felé továbbhalad önkormányzati útként egészen a 6813-as út porrogszentpáli szakaszáig, így abból az irányból is elérhető.
A falu 1950. március 16-ig Somogy vármegyéhez tartozott. Ekkor a népessége, történelme, hagyományai, kultúrája révén mindig is tősgyökeresen somogyi települést adminisztratív úton, az új megyei és járási közigazgatás kialakítása során Zala megyéhez csatolták, ezzel „kárpótolva” Zalát Balaton-felvidéki hatalmas területeinek Veszprém megyéhez történt átcsatolásáért, ami Rákosi személyes bosszúja volt azért, mert Zalában nem szavaztak rá elegen. Az elsorvasztásra ítélt egykori curialis (=nemesi) falunak 1952-ben az előnevét is elvették, és csak 1991. január 1-jén kapta vissza; a pártállami időszakban (ahogy olykor a régebbi korokban is) egyszerűen Pátró volt a község hivatalos neve, és noha a helybeliek a 70-es, 80-as években többször is kezdeményezték a település teljes nevének visszaállítását, kérésük a rendszerváltásig minden alkalommal elutasításra talált.
A településen 2013. szeptember 22-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A választáson a hivatalban lévő polgármester nem indult el.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 286 | 283 | 274 | 233 | 252 | 245 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 93%, cigány 6,9%. A lakosok 26,9%-a római katolikusnak, 62,2% evangélikusnak, 3,5% felekezeten kívülinek vallotta magát, 7% nem nyilatkozott.
1986 őszén Rockenbauer Pál és stábja az …és még egymillió lépés című országjáró filmsorozat 9. részének forgatása során hosszabb riportot készített Pátrón Szakáll Miklósnéval és családjával, akik a kamera előtt beszélnek a falu múltjáról, jelenéről, bemutatják a jellegzetes pátrói (helyi dialektusban: „pátri”) népviseletet, és szép somogyi népdalokat énekelnek.