A mai világban a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség állandó és rendkívül releváns vita tárgyává vált különböző területeken. Legyen szó politikáról, társadalomról, technológiáról vagy bármely más területről, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség nagy érdeklődést váltott ki, és számos tanulmány és kutatás tárgya volt. A mindennapi életre és a különböző területek fejlődésére gyakorolt hatása tagadhatatlan, ezért elengedhetetlen a kihatások és következmények alapos elemzése. Ebben a cikkben a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség különböző perspektíváit és megközelítéseit vizsgáljuk meg, hogy jobban megértsük annak hatását és mai elérhetőségét.
Nemzetközi Atomenergia-ügynökség | |
Az ügynökség zászlaja | |
Az ügynökség tagjai | |
Alapítva | 1957. július 29. |
Székhely | Ausztria, Bécs |
Nyelvek | arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol, német |
Vezető | Rafael Grossi |
Dolgozók száma | 2500 |
é. sz. 48° 14′ 02″, k. h. 16° 24′ 58″Koordináták: é. sz. 48° 14′ 02″, k. h. 16° 24′ 58″ | |
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemzetközi Atomenergia-ügynökség témájú médiaállományokat. |
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ vagy IAEA - International Atomic Energy Agency) célja a nukleáris energia békés felhasználása és a katonai felhasználás meggátlása. 1957. július 29-én, mint független szervezet jött létre. Székhelye Ausztriában, Bécsben van.
Először még 1953-ban Dwight D. Eisenhower amerikai elnök beszélt egy olyan nemzetközi szervezet létrehozásáról, amely felügyeli és fejleszti az atomenergia felhasználását. Erről „Atom a békéért” című beszéde szólt, amit éppen az ENSZ hagyományos gyűlése előtt mondott el. A szervezet és igazgatója, Mohamed el-Baradei együttesen kapott Béke Nobel-díjat 2005. október 7-én.