Nemzetközi dollár

Ma a Nemzetközi dollár olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. A társadalomra, a gazdaságra és a kultúrára gyakorolt ​​hatásával a Nemzetközi dollár olyan jelenség, amely megérdemli a mélyreható elemzést és megértést. A történelem során a Nemzetközi dollár döntő szerepet játszott az emberiség evolúciójában, befolyásolta a döntéshozatalt, az egymáshoz való viszonyunkat és azt, ahogyan a minket körülvevő világot látjuk. Ebben a cikkben a Nemzetközi dollár-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk feltárni, az eredetétől a jelenre gyakorolt ​​hatásáig, beleértve a jövőbeli potenciált is. Ezzel az elemzéssel egy olyan témára szeretnénk fényt deríteni, amely továbbra is jelentős hatással van életünkre.

A nemzetközi dollár vagy Geary–Khamis-dollár egy elvi pénzmennyiség, melynek vásárlóereje pontosan ugyanannyi, mint adott időben az Amerikai Egyesült Államokbéli dolláré, tehát tulajdonképpen amerikai dollár vásárlóerő-paritáson átszámítva. Ezzel azt lehet objektíven értékelni, hogy valamely pénzmennyiség mennyit ér valójában egy országon belül, ezért országok gazdasági összehasonlításához, és különböző időpontok közötti összevetéshez is használják. Segítségével például több ország személyenkénti bruttó hazai termékének (GDP) vizsgálatakor sokkal pontosabb képet kapunk az életszínvonalról, mintha egyszerűen átváltanánk őket valamilyen más valutára.

A kifejezést – bár nem igazán elterjedt – a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap is használja kimutatásaiban.

A nemzetközi dollárban kifejezett mennyiségek nem válthatóak át más valutára az éppen aktuális árfolyamokon, ez helyesen a tanulmányban figyelembe vett vásárlóerő-paritás alapján tehető meg.


Jegyzetek

  1. Mitrovits, Miklós (2015). „Lehetséges volt-e legyőzni a kapitalizmust?” (PDF). Eszmélet (Magyarország), Budapest 27 (107), 131. o, Kiadó: Eszmélet Alapítvány. ISSN 0865-2139. (Hozzáférés: 2023. január 13.) „A Geary–Khamis-dollár olyan hipotetikus valuta, amelynek számításakor a nyersanyagárak alakulását és az egyes országok valutáinak az Egyesült Államok dollárhoz viszonyított vásárlóerő paritása alakulását veszik figyelembe.”