Ma a Nemzetség (rendszertan) lenyűgöző világába fogunk beleásni. Akár történelemrajongó, akár tudományrajongó vagy, akár egyszerűen csak gyarapítani szeretné tudását, ez a cikk biztosan meglep. A Nemzetség (rendszertan) az évek során jelentős hatást gyakorolt a társadalomra, és hatása ma is aktuális. Csatlakozzon hozzánk ezen az utazáson a Nemzetség (rendszertan) legrelevánsabb aspektusain keresztül, és fedezze fel jelentőségét, hozzájárulását és a modern világban elfoglalt helyét. Készüljön fel, hogy felfedezzen mindent, amit nem tud a Nemzetség (rendszertan)-ről!
Taxonok |
---|
Domén |
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a nemzetség (latinul: genus, illetve tribus) egy taxon, azaz rendszertani kategória.
A magyar nevezéktanban a „nemzetség” kifejezés használata különbözik a növények és gombák országában, illetve az állatokéban. A növényeknél és gombáknál a latin genus megfelelője, míg az állatoknál a latin tribusnak felel meg. A család (familia) és a faj (species) között elhelyezkedő tribus / genus eltérő kifejezések a különböző országokban:
A genus volt az egyik alapvető kategória Carl von Linné klasszikus ötös felosztásában (regnum/classis/ordo/genus/species).
A növényfajok kéttagú tudományos nevében az első szó mindig a nemzetséget, a második szó a fajt jelöli. (A háromtagú nevekben a harmadik szó az alfaj.) Például a Pinus nigra (feketefenyő) faj és Pinus nigra salzmannii (pireneusi feketefenyő) alfaj esetében a Pinus nigra jelentése a Pinus nemzetségből a feketefenyő (nigra) faj, míg a Pinus nigra salzmannii értelmezése a Pinus nemzetségből a feketefenyő (nigra) faj pireneusi (salzmannii) alfaja.
Az alapkategóriákat félkövér, az alkategóriákat a normál betű jelöli.
Az alapkategóriákat félkövér, az alkategóriákat a normál betű jelöli.