A Nepotizmus világában végtelen felfedezésre és felfedezésre váró szempontok várnak. A Nepotizmus eredetétől a mai relevanciájáig emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Akár a populáris kultúrára gyakorolt hatásán, akár a társadalomra gyakorolt hatására, akár a múltban betöltött jelentőségén keresztül, a Nepotizmus továbbra is érdeklődést vált ki, és vitákat vált ki. Ebben a cikkben elmélyülünk a Nepotizmus lenyűgöző világában, feltárjuk különböző oldalait, és megfejtjük jelentését a jelenlegi kontextusban. Az évek során bekövetkezett fejlődésétől az emberek életében betöltött szerepéig a Nepotizmus olyan téma, amelyet érdemes különféle szempontok szerint elemezni, hogy megértsük valódi nagyságát.
A nepotizmus a hatalmi pozíciók és a vele járó előnyök (vagyon, befolyás stb.) olyan elosztása, mikor a döntéshozók a rokonaikat, barátaikat részesítik előnyben a szakmai szempontok szerint alkalmasabb, felkészültebb, kompetensebb jelentkezőkkel szemben.
A szó a latin nepos szóból ered, melynek jelentése „unokaöcs” vagy „unokatestvér”. Köznyelvi szinonimája az "urambátyám viszony" és a "csókos" kifejezés.
A fogalmat eredetileg arra használták, hogy a középkori pápák a közeli rokonaikat nevezték ki a püspöki székekbe és más befolyásos pozíciókba.
A politikai életben gyakori, hogy egy hatalmi pozícióban lévő ember közeli rokona szintén magas rangot nyer minden látható képesítés vagy teljesítmény nélkül, ez főleg a diktatórikus vagy autokrata rendszerekre jellemző, de demokráciákban is van rá példa. A dinasztikus hatalomgyakorlás irányába mutató példák egyes – alkotmányuk szerint nem monarchikus – országokból:
Nemcsak egyenesági leszármazottak részesülhetnek, és nem csak politikai pozícióban, hanem egyéb rokonok (testvér, házastárs, élettárs, vő stb.) is, akik gazdasági vagy egyéb hatalmi körbe tartozó területen szerezhetnek magas jövedelemmel járó érdekeltségeket, de ide tartozhatnak a különféle baráti közösségekbe tartozó barátok, ismerősök is.
Az egyik legismertebb eset az volt, amikor 1486-ban Mátyás király a feleségének, Aragóniai Beatrixnak az akkor mindössze hét éves unokaöccsét, Estei Hippolitot esztergomi érsekké nevezte ki. (A kinevezésbe VIII. Ince pápa csak egy évvel később és bizonyos feltételekkel egyezett bele.)
10–11. század: XII. János pápa (ur. 955 – 963), VIII. Benedek pápa (ur. 1012 – 24), XIX. János pápa (ur. 1024 – 32) és IX. Benedek pápa (ur. 1032 – 45) túlzottan kedveztek rokonaiknak, s nekik nagyszámú egyházi javadalmat és előkelő világi (állami vagy városi) hivatalt juttattak.
13. sz: III. Miklós pápa (ur. 1277 – 80), majd az avignoni fogság idején V. Kelemen pápa (ur. 1305 – 14) és VI. Kelemen pápa (ur. 1342 – 52), a nyugati egyházszakadás idején IX. Bonifác pápa (ur. 1389 – 1404) és XII. Gergely pápa (ur. 1406 – 15).
15-16. sz: a nepotizmus tetőpontjára hágott: egyes pápák magának az Egyházi Államnak a területeit is nemcsak hűbérül adták rokonaiknak, hanem valósággal világi hercegségekké alakították át azokat, s úgy osztották szét nekik. Legmesszebb e téren III. Kallixtusz (Borgia, ur. 1455 – 58), II. Piusz pápa (Piccolomini, ur. 1458 – 64), IV. Szixtusz pápa (della Rovere, ur. 1471 – 84), VIII. Ince pápa (Cibo, ur. 1484 – 92), VI. Sándor pápa (Borgia, ur. 1492 – 1503), X. Leó pápa (Medici, ur. 1513 – 21), VII. Kelemen pápa (Medici, ur. 1523 – 34), III. Pál pápa (Farnese, ur. 1534 – 49) és IV. Pál pápa (Caraffa, ur. 1555 – 59) mentek. Utóbbi azonban később mereven szembehelyezkedett a nepotizmussal.
Később is akadtak pápák, akik családjukat gazdagították: V. Pál pápa (Borghese, ur. 1605 – 21), VIII. Orbán pápa (Barberini, ur. 1623 – 44), VII. Sándor pápa (Chigi, ur. 1655 – 67), majd utánuk a nepotizmus mindinkább kiveszett. Legerélyesebben a nepotizmus ellen V. Piusz pápa (ur. 1566 – 72) és XII. Ince pápa (ur. 1691 – 1700) lépett fel; utóbbi a Romanum decet pontificem bullában megtiltotta, hogy a pápáktól bármely rokonuk pénzt, javadalmat s hivatalokat kaphasson; a pápának rokonait még szegénységükben is csak úgy szabad segíteni, mint bármely más szegényeket. Ettől kezdve a nepotizmus fokozatosan megszűnt.