Neuchâteli-tó

Mai cikkünkben a Neuchâteli-tó lenyűgöző világába fogunk beleásni. Ez a téma/cím/személy a történelem során nagy érdeklődést váltott ki, és számos vitát, vitát és elmélkedést váltott ki. Akár az akadémiai relevanciája, akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár kulturális hatása miatt, a Neuchâteli-tó jelentős nyomot hagyott a különböző területeken. Ebben a cikkben feltárjuk eredetét, fejlődését, jellemzőit és mai jelentőségét, hogy jobban megértsük jelentőségét a mai világban. Készüljön fel tehát egy lenyűgöző utazásra a Neuchâteli-tó körül, és fedezze fel mindazokat a szempontokat, amelyek annyira izgalmassá és érdekfeszítővé teszik!

Neuchâteli-tó
(Lac de Neuchâtel
Neuenburgersee)
A tó látképe
A tó látképe
Ország(ok)Svájc
Vízgyűjtő terület2672 km2
Elsődleges forrásokThielle, Arnon, Areuse, Seyon, Sauge csatorna, Mentue
Elsődleges lefolyásokThielle csatorna
Hosszúság38.3 km
Szélesség8.2 km
Felszíni terület218.3 km2
Átlagos mélység64.2 m
Legnagyobb mélység152 m
Víztérfogat13.77 km3
Tszf. magasság429 m
TelepülésekNeuchâtel, Yverdon, Estavayer-le-Lac
Elhelyezkedése
Neuchâteli-tó (Svájc)
Neuchâteli-tó
Neuchâteli-tó
Pozíció Svájc térképén
é. sz. 46° 54′, k. h. 6° 51′Koordináták: é. sz. 46° 54′, k. h. 6° 51′
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Neuchâteli-tó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Neuchâteli-tó (németül: Neuenburgersee) 218.3 km²-es területével a legnagyobb, teljes kiterjedésében svájci tó.

Földrajza

Vaud, Neuchâtel, Berne és Fribourg kantonok szegélyezik a Svájcban elhelyezkedő festői szépségű tavat.

218,3 km²-es felszínével Svájc legnagyobb tava, mivel a nálánál nagyobb Genfi-tó átnyúlik Franciaországba, a Konstanzi-tó pedig Németországba és Ausztriába. A tó 38 km hosszú, átlagosan 8 km széles (legszélesebb pontján 12 km). A 152nbspm-es legmélyebb ponttal büszkélkedő tó felszíne a tengerszint feletti 429nbspm-es magasságban található. Teljes térfogata 14 km³, míg vízgyűjtője hozzávetőleg 2670nbspkm².

A Neuchâteli-tavat az Orbe (a tóba már Thièle néven ömlik), az Arnon, az Areuse (amely átszeli a Travers völgyet), a Ruz völgyön áthaladó Seyon és a Mentue (Yvonand-nál) folyók, valamint a Sauge csatorna (amely a Murten tavat csapolja és Broye folyóból táplálkozik) táplálják. A Seeland övezet folyóiból álló rendszer részét képező Neuchâteli-tó vizét a Thielle (németül Zihl) csatorna a Biel/Bienne-i tóba csapolja.

Mind földtanilag mind ősrégészetileg jelentős terület. Több földtörténeti szakaszt neveztek el környékbeli kőzetelőfordulások után (hauterivi, valangini), a tóparton pedig már cro-magnoni emberek is éltek (monruzi vénusz).