Ez a cikk a Ninlil témával foglalkozik, amely nagy érdeklődést és vitát váltott ki különböző területeken. A téma alapos megértése érdekében különböző nézőpontok és megközelítések kerülnek feltárásra, amelyek megvilágítják annak fontosságát és mai hatását. Egy részletes és kimerítő elemzéssel a cél az, hogy az olvasó számára átfogó és teljes képet adjon a Ninlil-ről, releváns és naprakész információkat nyújtva, amelyek hozzájárulnak a kérdés ismereteinek és megértéséhez. A kezdetektől a mai társadalomra gyakorolt hatásig a cél egy olyan globális jövőkép felkínálása, amely lehetővé teszi számunkra, hogy mélyebben ássunk bele a Ninlil legrelevánsabb aspektusaiba, világos és részletes áttekintést nyújtva, amely kiindulási pontként szolgál a jövőbeli kutatásokhoz és elmélkedésekhez.
Ninlil | |
Nem | nő |
Házastárs | Enlil |
Gyermekei | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ninlil témájú médiaállományokat. |
Ninlil (DNIN.LIL vagy dnin-lil2, sumerül „szélúrnő” vagy „a nyílt mező úrnője”?) a mezopotámiai mitológiában a Nippurban székelő Enlilnek az istenek urának felesége. Nippurban levő szentélye volt a Tummal. Azonosnak tekintették Szud istennővel.
Mint Ninlil Nunbarsegunu istennő lánya. Mint Szud az Eres városi – helye nem ismert – Haja és Niszaba lánya. Házasságát pedig Enlillel az Enlil és Szud eposz meséli el.
Eredetileg talán az istenanya hiposztázisa volt, de az óbabiloni kortól határozottan önálló alakként szerepel. Kegyes istennő volt, Enlil tanácsadója, segítőtársa, haragjának csillapítója. Assurban Assur isten – aki ott Enlil és Marduk helyére lépett – felesége volt Istár mellett.
Mint Szud Suruppak védőistennője volt.
Az i. e. 2. évezred második felében a hurrik akkád és asszír közvetítéssel átvették tiszteletét és meghonosították Anatóliában a hettiták között is. Mindkét területen a népesség változatlanul Ninlil néven tisztelte.