A mai világban a Nokedli olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a történelemben betöltött fontossága, akár a kultúrában betöltött relevanciája, akár bármilyen más ok miatt, a Nokedli felkeltette azoknak a figyelmét és érdeklődését, akik szeretnék jobban megérteni az őket körülvevő világot. A Nokedli eredetétől a mai hatásig továbbra is lenyűgöző téma, amely továbbra is vitákat és elmélkedéseket generál különböző területeken. Ebben a cikkben tovább vizsgáljuk a Nokedli hatását és fontosságát, így az olvasók világosabb és mélyebb betekintést kapnak ebbe a nagyon releváns témába.
Nokedli | |
Nemzet, ország | Magyarország Ausztria |
Alapanyagok | liszt, tojás, víz |
Fűszerek | só |
Ismertebb receptek | Nokedli Tojásos nokedli Réteges nokedli Bolognai nokedli |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nokedli témájú médiaállományokat. |
A nokedli egy, az osztrák konyhából átvett, frissen készített, főtt tésztaféle, amit főképp a mérete és a szaggatás módja különbözetet meg a szlovák közvetítéssel elterjedt lengyel galuskától. Főleg köretként és levesbetétként fogyasztjuk.
Nokedli szavunk (hasonlóan, mint a hokedli, ródli, blődli, rahedli, cvekedli, tarkedli, pukedli, vimedli, stampedli, hecsedli, partedli, puszedli, fándli, cirfandli, svindli szavunk), a bajor-osztrák eredetű Nockerl szóból jött létre és mintegy 110-120 éve a délnémet-osztrák Nock ('kavics, gömbölyded alakú szikla, sziklazátony' jelentésű) szó kicsinyítőképzős változata nyomán (utalásul a forró vízből fel-felbukkanó tésztadarabkákra) keletkezett.
„ | - nokedli: 1874: Nyugli, 1887: nokelli, 1892: nokkedli; MTsz.: nyukli (< bajor-osztrák eredetű; a nyukli ~ nyugli-ra vö. baj.-osztr. nockel; - a nokedli típusú variánsokra pedig vö. baj.-osztr. nockerl). - nudli: 1894: nudlit gr., 1895: núdli (< vö. baj.-osztr. nudl; ném. B. nud’l, T. nűdl). | ” |
– Nyirkos István: Az inetimologikus magánhangzók a magyarban, Debrecen, 1993, ISBN 9634719392 |
Tésztája búzadarás (rétes) lisztből és tojásból, víz hozzáadásával készül, amit a könnyebb szaggatás érdekében csak kevernek, de nem dolgozzák ki simára. A deszkáról, késsel, vagy kanállal szaggatott galuskával szemben a nokedli folyós tésztáját lyukacsos fémlemezen a nokedliszaggatón (eredeti osztrák neve Nockerlsieb) keresztülpréselve szaggatják forrásban lévő, sós vízbe.
A galuskához hasonlóan a paprikás ételek népszerű körete, de levesbetétként (pl. borsóleves) is elterjedt.
Az osztrák, svájci és német konyhában elterjedt változat a Spätzle is, amelyet azonban deszkáról, egy spakni szerű eszközzel szaggatnak hosszú, vékony csík formában, vagy egy nagy lyukú burgonyaprés-szerű eszközzel nyomják, ill. csurgatják a forrásban lévő vízbe.
Régebben csak liszt és víz keverékéből, nokedlit főztek a kacsáknak, amit a háziszárnyasok pillanatok alatt elképesztő falánksággal felfaltak. Az így hizlalt kacsákat nem kellett fáradságos munkával naponta megtömni és ez a hizlalási módszer is hízott kacsamájat eredményezett. Innen származik a „nyeli mint kacsa a nokedlit” mondás. Veres Péter a következőket írta a galuskáról a Rossz asszony című novellájában: „Még csak a »restek hamarját«, a Pesten nokedlinek ismert felvert galuskák készítését sem tanulta meg, pedig Józsi nagyon szerette a különféle galuskákat, nemcsak paprikáscsirkéhez, borjúpörkölthöz, hanem csak úgy magában vagy krumplival, túróval, lekvárral is.”
Nokedli készítés Wikikönyvek