Nyitra vármegye

Nyitra vármegye
Nyitra vármegye címere
Ország	Magyar Királyság
Központ	Nyitra
Népesség
Népesség	ismeretlen
Népsűrűség	82,9 fő/km²
Nemzetiségek	szlovákok, magyarok
Földrajzi adatok
Terület	5551 km²
Térkép
Pozíció a Magyar Királyság térképén
Domborzati térkép (1887)
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyitra vármegye témájú médiaállományokat.

Nyitra vármegye (szlovákul Nitrianska župa vagy Nitrianska stolica, németül Komitat Neutra, latinul Comitatus Nytriensis, Nitriensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében. Egykori területe jelenleg Szlovákia része.

Földrajzi helyzete

A vármegye területének északi része hegyes, déli része síkság. Északon a Kis-Kárpátok csoportjai, délen a Pozsonyi-medence síksága foglalta területét. A vármegyét északnyugaton a Morva határolta, emellett a Nyitra, Miava és a Vág is fontos folyója a vármegyének. Délkeleti részén a Zsitva is érintette. Északon Trencsén vármegye, keleten Turóc és Bars vármegyék, délről Komárom vármegye, nyugatról pedig Morvaország és Pozsony vármegye határolta.

A nyitrai régió Szlovákia híres, nemzetközileg elismert borvidékeinek egyike. A borvidék (egyik) mai központja Kistapolcsány (Topoľčianky).

Történelme

Nyitra vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Nyitravár központtal.

A 16. század végén nagy pusztítást vitt véghez a török a Nyitra völgyében. 1598-ban 17909 ház adózott, míg 1600-ban már csak 12140.

1606-ból származó pecsétjét 1838-ban újították meg. Címerének központi motívuma a kun harcosra lesújtó Szent László király. A monarchia fennállásának végén a mai nyugat-szlovákiai területen a magyarság felülreprezentált volt a választójogúak közt, de más vármegyékhez hasonlóan itt sem került fölénybe.

A kőből vagy téglából épült épületek a vármegyében 70% felett voltak, és az utolsó évtizedekben magas volt a természetes szaporulat, melyet a belső migráció csak fokozott. 1920-tól Csehszlovákia része.

Az első bécsi döntés értelmében 1938 őszén a vármegye déli része egy rövid időre visszakerült Magyarországhoz, és a szintén csonka Pozsony vármegye megmaradt területével létrehozták a rövid életű Nyitra és Pozsony k.e.e. vármegyét. A világháború után az első bécsi döntést érvénytelenítették, a terület újra Csehszlovákia része lett.

1996-tól (szlovákiai megyerendezés) az egykori vármegye területe a szlovákiai Nyitrai kerület, Trencséni kerület, valamint Zsolnai kerület között van felosztva.

Lakossága

1910-ben a vármegye összlakossága 457 500 személy volt, ebből:

• 324 664 szlovák (70,96%)
• 100 324 magyar (21,92%)
• 27 937 német (6,10%)

Közigazgatás

A vármegye tizenkét járásra volt felosztva:

• Érsekújvári járás, székhelye Nagysurány
• Galgóci járás, székhelye Galgóc
• Miavai járás, székhelye Miava
• Nagytapolcsányi járás, székhelye Nagytapolcsány
• Nyitrai járás, székhelye Nyitra (rendezett tanácsú város)
• Nyitrazsámbokréti járás, székhelye Nyitrazsámbokrét
• Pöstyéni járás, székhelye Pöstyén
• Privigyei járás, székhelye Privigye
• Szakolcai járás, székhelye Holics
• Szenicei járás, székhelye Szenice
• Vágsellyei járás, székhelye Tornóc
• Vágújhelyi járás, székhelye Vágújhely

Jegyzetek

Források

• Peter Keresteš 2019: Archív Nitrianskej stolice do roku 1848. Archívny almanach II.
• Ľudmila Maslíková 2017: Mýtne stanice v Nitrianskej župe v stredoveku. In: Ingenii laus - Zborník štúdií venovaný jubilujúcemu prof. PhDr. Jánovi Lukačkovi, CSc.
• Richard Marsina 2017: Založenie a oneskorené obnovenie Nitrianskeho biskupstva. In: Ingenii laus - Zborník štúdií venovaný jubilujúcemu prof. PhDr. Jánovi Lukačkovi, CSc.
• Lukačka, J. 2017: Úloha hradov pri ochrane a správe stredovekých sídiel v Nitrianskej a Trenčianskej župe v stredoveku. In: Dvořáková, D.: Stredoveké hrady na Slovensku.
• Katarína Rácová 2017: Vodné toky Nitrianskej stolice v Belových Vedomostiach. Studia Historica Nitriensia 2017/1, 191-197.
• Martin Bóna - Ján Lukačka 2015: Kultúrno-historické pamiatky stredného Ponitria.
• Buda Ferenc 2015: Židia v Nitrianskej župe - Šuriansky rabinát. Nitriansky Hrádok.
• Valkovič, M. 2013: Úradnícka elita Nitrianskej župy a jej podiel na upevňovaní československej štátnej moci v rokoch 1918-1922. Slovenská archivistika XLVIII/1, 68-99.
• Ľudmila Maslíková: Vývoj cestnej siete v regióne dolného Ponitria do začiatku 15. storočia. Medea 2012.
• Miloš Marek 2010: Formovanie farskej siete na území Nitrianskej župy v stredoveku. In: Vývoj cirkevnej správy na Slovensku. Krakov, 132-215.
• Neumann Tibor 2009: Nyitra megye hegyentúli járásának kamarahaszna-összeírása. In: Tanulmányok Engel Pál tiszteletére.
• Kiss László 2009: A Nyitra megyei orvosegyesület rövid, de tanulságos története (1839–184?) – Czilchert Róbert (1809–1884). Orvosi Hetilap 150 (14), 663-665.
• Ján Lukačka 2006: Nemecké osídlenie na území Nitrianskej župy v stredoveku. Studia Historica Tyrnaviensia VI, 104-109.
• Neumann Tibor 2005: Választott nemesi esküdtek Nyitra megyében. Századok.
• Lengyel Tünde 2005: Nyitra és Pozsony megye boszorkányperei a 16.-18. században. Archivum Sala II, 31-51.
• Lukačka, Ján - Bóna, Martin 2004: Die Beziehung zwischen der Burg und der Besiedlung im Gebiet des mittleren und nördlichen Nitratals bis zum Ende des 14. Jahrhunderts. In: Castrum Bene 7. Nitra, 141-158.
• Novák Veronika 2003: Nyitra, Bars és Abaúj vármegyék tisztségviselői és oklevélkiadásuk 1526-ig. Szabolcs-szatmár-beregi Levéltári Évkönyv 16, 31-57. Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Bukovszky László 2000: Népképviseleti választások Nyitra megyében 1848-ban. Szabolcs-szatmár-beregi Levéltári Évkönyv 14.
• Oroszi Sándor 1998: Az Erzsébet királyné-emlékerdők, -ligetek összeírása és bejelentése Nyitra vármegyében.
• Lukačka, Ján 1995: Prehľad osídlenia na území Nitrianskej župy od 9. do konca 16. storočia. Geographia Slovaca 1995/9, 39-45.
• Lukačka, Ján 1994: Kontinuität der Besiedlung auf dem Gebiet des Komitats Nitra 9.-13. Jahrhundert. Studia Historica Slovaca - Beiträge zur ältesten Besiedlung der Slowakei 18, 129-178.
• Branislav Varsik 1988: Otázky vzniku a vývinu slovenského zemianstva.
• Lukačka, Ján 1985: Vývin osídlenia stredného a severného Ponitria do začiatku 15. storočia. Historický časopis 33/6, 817-840.
• Veronika Novaková 1984: Nitrianska stolica do roku 1526. Slovenská archivistika 19/2, 55–57.
• Lukačka, Ján 1982: Tribečské pohorie do roku 1526. Historické štúdie 1982/26, 131-159.
• Gálffy Péter 1944: Kisalföld, Felvidék és Kárpátalja : Bars-Hont, Esztergom, Komárom, Nyitra-Pozsony, Abaúj, Gömör-Kishont, Nógrád, Ung, Zemplén, Bereg, Ugocsa vármegye visszatért részei és a Kárpátalja.
• Fabricius Endre 1943: Nyitra vármegye főispánjai és alispánjai az Árpádok korától. Budapest.
• Fügedi Erik 1938: Nyitra megye betelepülése.
• Ethey Gyula 1938: Magyar települések a középkori Nyitramegyében. Történetírás 2, 162-177.
• Féja Tibor 1936: A nyitravölgyi palócsziget. Szülőföldünk 1936/ 2, 26-27.
• Németh (Deisler) Károly 1928: A volt m. kir. nyitrai 14. honvéd gyalogezred története
• 1928 Haditevékenység 1915. szeptember 7-től 1918. november 27-ig.
• 1914 Nyitra vármegye adóközségeinek területe és kataszteri tisztajövedelme mívelési áganként és osztályonként - az 1909. évi V. t.-czikk alapján végrehajtott kataszteri kiigazitás után. Budapest.
• Matusovits Péter 1911: Az apáczalepke pusztulása Nyitra vármegyében. Erdészeti lapok 50/4, 292-296.
• Domonkos István 1905. A nyitravidéki nyelvjárás. Magyar Nyelvőr 34: 40–43.
• Szücs István - Gencsy István 1905: Nyelvjárási tanulmányok III. a Nyitra-vidéki palóc s a gyergyói székely nyelvjárás.
• Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye. (1899)
• Erdélyi Lipót 1896: Nyitra vármegye népoktatásügye 1895-ben. Nyitra, Neugebauer Nándor.
• Horvát Sándor 1896: Adatok Nyitravármegye és város monografiájához. Nyitra.
• Kőrösy József 1896: Magyarosodás és eltótosodás Nyitra megyében. Nyitramegyei Szemle.
• Kőrösi József 1896: Magyarosodás és eltótosodás Nyitramegyében. Budapesti szemle 24/234, 394-418.
• Steiger Albert 1896: Vadászati statisztikai adatok a Nyitra vármegye vadállomány-bőségét feltüntető grafikus kimutatáshoz. Pozsony.
• Ladislav Pauliny 1891-1894: Dejepis superintendencie Nitranskej I-IV.
• Fekete Lajos 1888: Nyitra- és Pozsonymegye erdészeti viszonyai. Erdészeti Lapok 1888/IX, 875-893.
• Tagányi Károly 1887-1888: Nyitra helyneveinek magyarázata. Nyitramegyei Közlöny.
• Némethy Károly 1883: A Nyitra-folyó völgyének geographiája. Túdori értekezés.
• Nagy József 1876: A cholera Nyitra megyében 1831-től 1874-ig. Nyitra.
• Pázmány Dániel 1873: Nyitramegyei gazdasági egyesület. Gazdasági Lapok.
• Könyöki József 1871: Visszapillantás a Nyitra-, Turócz- és Liptó megyékben tett régészeti kirándulásra. Archaeologiai Közlemények 8/2. 84-97.
• Nagy József: Nyitra megye helyírása (Komárom, 1864)
• 1791 Raff György geografiája. Vác, 169.
• Losontzi Mányoki István 1771: Hármas Kis Tükör.

További információk

• Nyitra vármegyei nemesi felkelők zászlaja 1660-ból Archiválva 2016. március 6-i dátummal a Wayback Machine-ben

Ez a magyar közigazgatási egységgel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!