Oberhaag

A mai világban a Oberhaag egyre szélesebb közönség érdeklődésének témájává vált. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Oberhaag egyre fontosabbá vált mindennapi életünkben. Legyen szó társadalmi jelenségről, történelmi személyiségről vagy kortárs fogalomról, a Oberhaag sok ember figyelmét felkeltette szerte a világon. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Oberhaag különböző aspektusait, és elemezzük a mai társadalomra gyakorolt ​​hatását. Továbbá megvizsgáljuk annak időbeli alakulását és a különböző kulturális kontextusokban betöltött szerepét. Ezzel a feltárással reméljük, hogy rávilágítunk a Oberhaag fontosságára és relevanciájára ma.

Oberhaag
Oberhaag katolikus temploma
Oberhaag katolikus temploma
Oberhaag címere
Oberhaag címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományStájerország
JárásLeibnitzi járás
Irányítószám8455
Körzethívószám03455
Forgalmi rendszámLB
Népesség
Teljes népesség2136 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság323 m
Terület35,97 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 41′ 10″, k. h. 15° 19′ 52″Koordináták: é. sz. 46° 41′ 10″, k. h. 15° 19′ 52″
Oberhaag weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Oberhaag témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Oberhaag osztrák község Stájerország Leibnitzi járásában. 2017 januárjában 2165 lakosa volt.

Elhelyezkedése

Oberhaag a Lebnitzi járásban
Az 1908-ban épült általános iskola
Az Altenbach-szurdok

Oberhaag a tartomány déli részén fekszik közvetlenül a szlovén határ mellett, a Nyugat-Stájerország régióban, a Saggau folyó mentén. Az önkormányzat 7 falut fog össze (valamennyit a saját katasztrális községében): Altenbach (216 lakos), Hardegg (170), Kitzelsdorf (225), Krast (202), Lieschen (383), Obergreith (290), Oberhaag (722).

A környező települések: nyugatra Eibiswald és Sankt Martin im Sulmtal, északra Gleinstätten, északkeletre Sankt Johann im Saggautal, keletre Arnfels és Leutschach an der Weinstraße, délre Podvelka és Radlje ob Dravi (utóbbi kettő Szlovéniában).

Története

Oberhaagot először egy oklevélben említik, amelyben egy bizonyos Reinbertus von Muorekke bizonyos in superiori hage (Haag fölötti) javakat adományozott St. Paul in Lavanttal kolostorának. Feltehetően ő is olyan "egypajzsos lovag" volt, mint számos társa, akik kis erődjeinek nyomai máig megtalálhatóak a Haagnak nevezett térségben. Bizonyos von Kohlberg (ma Oberhaag része) fivéreket 1170-ben is megemlítenek egy leibnitzi egyházközségi oklevélben.

A falu sokáig az 1788-ban létrehozott arnfelsi egyházközséghez tartozott, első kápolnáját is csak 1795-ben építették. A község területén épült Thunau kastélya, amely a 18. századra romba dőlt és mára nyom nélkül eltűnt.

Az ausztriai önkormányzatok 1850-es megalakulásakor Oberhaag Arnfels tanácsához került, amelytől 1878-ban vált el és szerezte meg önállóságát. Ausztria 1938-as Anschlussa után a Stájer reischsgau része volt, a második világháború után pedig a brit megszállási zónába került.

Lakosság

Az oberhaagi önkormányzat területén 2017 januárjában 2165 fő élt. A lakosság 1934 (akkor 2617 lakos) óta lassan, de folyamatosan csökken. 2014-ben a helybeliek 97,4%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,8% a régi (2004 előtti), 1% az új EU-tagállamokból érkezett. A munkanélküliség 2,9%-os volt.

Látnivalók

  • a katolikus plébániatemplom
  • az 1908-ban, Ferenc József trónra lépésének 60. évfordulójára épült általános iskola
  • a Délstájer natúrparkhoz tartozó Altenbach-szurdok

Jegyzetek

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Oberhaag című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források