Oberwölz
A mai világban a Oberwölz olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. A társadalomra gyakorolt hatásától a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig a Oberwölz sokak figyelmét felkeltette, és szenvedélyes vitákat váltott ki különböző területeken. Ebben a cikkben átfogóan megvizsgáljuk a Oberwölz különböző aspektusait, elemezve annak időbeli alakulását, jelentőségét napjainkban és lehetséges következményeit a jövőre nézve. Ezenkívül megvizsgáljuk a Oberwölz különböző nézőpontokat és véleményeket, hogy olvasóinknak teljes és kiegyensúlyozott képet nyújtsunk erről a lenyűgöző témáról.
| Oberwölz | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Stájerország | ||
| Járás | Muraui járás (2015. január 1. – ) | ||
| Alapítás éve | 2015 | ||
| Irányítószám | 8831, 8832 | ||
| Körzethívószám | 03581, 03587 | ||
| Forgalmi rendszám | MU | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2960 fő (2018. jan. 1.) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 832 m | ||
| Terület | 210,17 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 12′ 10″, k. h. 14° 16′ 51″Koordináták: é. sz. 47° 12′ 10″, k. h. 14° 16′ 51″ | |||
| Oberwölz weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Oberwölz témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Oberwölz osztrák város Stájerország Muraui járásában. 2017 januárjában 2980 lakosa volt.
Elhelyezkedése
Oberwölz Felső-Stájerországban fekszik a Wölzer Bach (a Mura bal oldali mellékfolyója) mentén, a Wölzi-Tauern hegységben. Az önkormányzathoz 7 katasztrális községben 11 település tartozik: Eselsberg (138 lakos), Hinterburg (120), Krumegg (56), Mainhartsdorf (374), Oberwölz (Stadt) (374), Raiming (306), Salchau (180), Schönberg-Lachtal (418), Schöttl (104), Vorstadt (603), Winklern bei Oberwölz (334).
A környező önkormányzatok: délkeletre Scheifling és Niederwölz, délre Teufenbach-Katsch, nyugatra Sankt Peter am Kammersberg, északnyugatra Sölk, északra Irdning-Donnersbachtal, északkeletre Pusterwald és Pölstal, keletre Unzmarkt-Frauenburg.
Története
A Wölzer Bach völgye a leletek tanúsága szerint a bronzkor óta lakott, fontos kereskedelmi útvonal vezetett át rajta, összekötve a Mura-völgyet a Sölk-hágón át az északi alpesi régióval.
II. Henrik német király (később császár) 1007-ben kancellárjának és tanácsadójának, Egilbert von Freising püspöknek adományozta Welz és Katsch birtokokat. Ettől kezdve, egészen 1803-ig Oberwölz a freisingi püspökök tulajdonában maradt. A település a 12. század közepén még csak mindig csak kis falu volt, de ezután fejlődésnek indult. I. Albert herceg 1298-ban engedélyezte városfal építését, 1305-ben pedig Oberwölz városjogot kapott.
Miután városfala megépült, az nem csak a település védelmét szolgálta, hanem egészen 1656-ig megszabta a püspöki joghatóság határát. A pallosjogot a frauenburgi törvényszék gyakorolta, de a fenti évben a rothenfelsi uradalomhoz került át, és ott is maradt 1803-ig. Oberwölz a középkorban ismert volt kézműveseiről, különösen tímárjairól és takácsairól, de jelentős volt a parfümgyártásban használt havasi macskagyökér (Valeriana celtica) kereskedelme is. Ekkor épültek templomai és a főtér házai. A kézművesség hanyatlása után a gazdaság fő szereplőjévé a Schöttlbach patakon épült vashámor lépett elő. A helyi vasipar a 19. század végén tönkrement, miután a stájer vasfeldolgozás Leobenben és Vordernbergben koncentrálódott. A 20. század elején a macskagyökér is elvesztette korábbi jelentőségét, a kereskedelmi útvonalak pedig máshová helyeződtek át, így a város gazdasága lehanyatlott, lakossága pedig elvándorolt. Mivel a népesség nem növekedett, több helyre sem volt szükség és a középkori városfal szinte eredeti állapotában fennmaradt.
1899-ben a város területét szétválasztották Oberwölz Stadt és Oberwölz Umgebung önkormányzatokra. A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során Oberwölz Stadt, Oberwölz Umgebung, Schönberg-Lachtal és Winklern bei Oberwölz községekből létrehozták a mai Oberwölz önkormányzatát.
Lakosság
Az oberwölzi önkormányzat területén 2017 januárjában 2980 fő élt és ezzel a tartomány legkisebb városának bizonyult. A lakosságszám 1991-ben érte el csúcspontját (3575 fővel), azóta csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 97,8%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,9% a régi (2004 előtti), 1% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 95,7%-a római katolikusnak, 0,6% evangélikusnak, 1,9% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.
Látnivalók
- Oberwölz középkori városfala és városkapui
- a Szt. Márton-plébániatemplom
- a Szt. Zsigmond-templom (volt ispotályos templom)
- a főtéri Mária-oszlopot az 1715-ös pestis emlékére emelték
- a Villa Baumer
- Rothenfels vára 1803-ig a freisingi püspöké volt és a helyi birtokait innen igazgatták.
- Hinterburg Szt. Pankráciusz-temploma a 15. században épült
- Schönberg Szt. Ulrik-plébániatemploma
- Mainhartsdorf (Winklern) kastélya
- Winklern Altöttingi Szűz Mária-temploma
- a mesetanösvény az Oberwölzhöz kötődő meséket és legendákat mutatja be
- az oberwölzi helytörténeti múzeum és fúvószenekar-múzeum
Jegyzetek
- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
- ↑ Hinterburg, Oberwölz, Raiming, Salchau, Schönberg, Schöttl, Winklern.
Források
- Die Geschichte von Oberwölz
- A település honlapja Archiválva 2014. szeptember 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
- 61440 – Oberwölz Statistik Austria
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Oberwölz című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
