Napjainkban a Open Society Foundations olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír a modern társadalomban. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Open Society Foundations világszerte sok ember érdeklődésére számot tartó témává vált. A gazdaságra gyakorolt hatásától a kultúrára és politikára gyakorolt hatásáig a Open Society Foundations olyan szempont, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ebben a cikkben a Open Society Foundations-hez kapcsolódó különböző szempontokat és a mai társadalomban betöltött szerepét vizsgáljuk meg. Az eredetétől az idők folyamán bekövetkezett fejlődéséig alaposan elemezzük a Open Society Foundations különböző területekre gyakorolt hatását, valamint a jövőbeni lehetséges következményeket.
Open Society Foundations | |
Az OSF székháza | |
Alapítva | 1993. április |
Székhely |
|
Vezető | Soros György |
Kulcsemberek | Soros György, Chairman Christopher Stone, President Jonathan Soros, Global Advisory Board Member |
Költségvetés | 1 005 700 000 $ (2018) |
é. sz. 40° 45′ 58″, ny. h. 73° 58′ 54″Koordináták: é. sz. 40° 45′ 58″, ny. h. 73° 58′ 54″ | |
Az Open Society Foundations weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Open Society Foundations témájú médiaállományokat. |
Az Open Society Foundations (OSF, Nyílt Társadalom Alapítványok), korábbi nevén Open Society Institute (OSI), egy nemzetközi pályázatokat kiíró szervezet, melyet Soros György üzletember alapított. Az OSF civil szervezeteket támogat szerte a világban azzal a kifejezett céllal, hogy támogassa az egyenlő esélyeket, az igazságos elbírálást, a közegészségügyet, a független médiát és a politikusok számonkérhetőségét.
Az OSF-nek 37 országban van képviselete, beleértve olyan regionális alapítványokat, mint az Open Society initiative for West Africa (Nyugat-Afrika) és az Open Society initiative for Southern Africa (Dél-Afrika). A központ New Yorkban található.
Az 1993-as alapítás óta az OSF több mint 11 milliárd dollárnyi kifizetést teljesített (2781 milliárd forint 2008 januári árfolyamon). A nevet Karl Popper 1954-es könyve, az „Open Society and Its Enemies” (A nyílt társadalom és ellenségei) könyve ihlette.
1984. május 28-án Soros aláírta a Magyar Tudományos Akadémia és a Soros Alapítvány (New York) közötti szerződést, mely a budapesti Soros Alapítvány alapító okirata volt. Ezt a régi budapestit számos más alapítványa követte Közép- és Kelet-Európában, valamint Közép-Ázsiában, hogy elősegítse a kommunizmustól (szocializmustól) való elszakadást a régiónkban, illetve a Szovjetunióban.
1991-ben az alapítvány összeolvadt az 1966-ban alapított Fondation pour une entraide intellectuelle européenne-nel, ami a Congress for Cultural Freedom partnereként segítette a „nonkonformista” kelet-európai tudósokat a totalitarianizmus-ellenes és kapitalista ideák elterjesztésében.
Az OSI 1993-ban az USA-ban alapult a korábbi Soros-alapítványok támogatására.
2010 augusztusától az OSF nevet kezdték használni, ami jobban tükrözte azt a célt, hogy nemzetközi civil csoportok alapítását segítik.
Soros György motivációjának alapja az, hogy véleménye szerint a politikai kérdésekre nincsenek univerzálisan helyes válaszok hasonló okokból, mint az általa megalkotott gazdasági reflexivitás elméletében.
Christopher Stone lett 2012-ben az OSF második elnöke, követve az 1993-tól pozíciót betöltő Aryeh Neiert. Stone 2017 szeptemberében jelentette ki, hogy lemond elnöki pozíciójáról, 2018-tól Patrick Gaspard váltotta őt.
2016-ban az OSF-et kibertámadás érte, mely során dokumentumok kerültek nyilvánosságra egy weblapon. A támadás módja hasonló volt az Oroszországhoz kapcsolható, más szervezeteket ért támadásokhoz, mint amilyen például a Democratic National Committee-t ért támadás is volt.
2017-ben Soros György további 18 milliárd dollárt juttatott az alapítványnak.
2018 májusában az alapítvány bezárta budapesti irodáját, és Berlinbe költözött. A lépést az egyre elnyomóbb magyar jogi és politikai környezettel, a szervezetük ellen hozott törvényekkel és munkatársaik elleni rágalomhadjáratokkal indokolták.