Manapság a Ország téma mindenki ajkán. A társadalomban való megjelenésétől a mindennapi életre gyakorolt hatásáig a Ország nagy érdeklődést váltott ki különböző közösségekben. Ez a jelenség számos vitát és elmélkedést váltott ki fontosságáról, következményeiről és a modern világban betöltött szerepéről. Ebben a cikkben a Ország különböző aspektusait vizsgáljuk meg, elemezve annak kultúrára, technológiára, politikára és személyes életre gyakorolt hatását. Hasonlóképpen, elmélyülünk a Ország körül létező különböző perspektívákban, egy olyan széles és gazdagító látásmódot kínálva, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük a mai társadalomra gyakorolt hatását.
Az ország az a rendszerint összefüggő politikai földrajzi területi egység, amelyet a többi ország önálló, (szuverén) államnak ismer el.
A Föld országainak rendszerint politikai és/vagy természeti határaik vannak, és önálló történelemmel, etnikummal, nyelvvel, vezetőkkel, intézményekkel, zászlóval, himnusszal és számos egyéb sajátossággal rendelkeznek.
Az ország kifejezést átvitt értelemben is használják, elsősorban valamilyen elképzelt lények életterének, földterületének, illetve területének megnevezésére (például Tündérország). Az ország szó egy különleges használata az élőlények rendszertanában a növények, állatok, gombák országa.
A magyar ország szó (eredetileg uruszág) az úr (eredeti formájában uru) szóból származik, ami „fejedelmet”, „királyt”, legrégebben „törzsfőt” jelentett. A szó a -ság képző ritkább -szág változatának hozzátételével (mint jószág), majd a két nyílt szótagos tendencia és nyíltabbá válás jegyében nyerte el mai alakját (uruszág – urszág – ország). Az ország tehát az „úrság” alakváltozata, és eredetileg „fejedelemséget”, „királyságot”, legrégebben „a törzs területét” jelentette. Ugyanígy a mennyország (a 12. század végi Halotti Beszédben münyi uruszág) alatt „mennyei királyságot” értettek, ami a Újszövetségben szereplő görög kifejezés (hé baszileia tón uranón, „az egek királysága”) pontos fordítása volt.