Pázmándfalu

Ma a Pázmándfalu-ről fogunk beszélni. Ez a téma nagy jelentőséggel bír a mai társadalomban, mivel nagy vitákat és vitákat váltott ki a különböző szektorokban. Fontos megérteni a Pázmándfalu körüli különböző szempontokat, az eredetétől a mai hatásig. Ebben a cikkben a Pázmándfalu különböző nézőpontjait és véleményét vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy átfogó és kiegyensúlyozott képet adjunk erről a témáról. Reméljük, hogy ez az elemzés segít megvilágítani a Pázmándfalu-et, és jobban megérti annak fontosságát a jelenlegi környezetben.

Pázmándfalu
A községháza (2004)
A községháza (2004)
Pázmándfalu címere
Pázmándfalu címere
Pázmándfalu zászlaja
Pázmándfalu zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásPannonhalmi
Jogállásközség
PolgármesterNagy Imre Gusztáv (független)
Irányítószám9085
Körzethívószám96
Népesség
Teljes népesség1131 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség53,43 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület19,39 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 34′ 14″, k. h. 17° 46′ 53″Koordináták: é. sz. 47° 34′ 14″, k. h. 17° 46′ 53″
Pázmándfalu (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Pázmándfalu
Pázmándfalu
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Pázmándfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pázmándfalu témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Pázmándfalu község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Pannonhalmi járásban található.

Fekvése

A község Győrtől 15 km-re délkeletre a Sokorói-dombság északkeleti részén helyezkedik el. Csendes, tiszta levegőjű vidék. Az itt lakók földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkoznak. Pannonhalma város északkeleti szomszédja.

Megközelítése

A település központján, annak főutcájaként a Győrtől Bakonybánkig húzódó 8222-es út halad végig, ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala. Külterületeit északon érinti a 8223-as útPér felől ezen érhető el –, Pannonhalma felé pedig a 82 119-es számú mellékút biztosít összeköttetést. Vasútvonal nem érinti.

Története

Neve a legrégebbi okiratokban Paznan és Poznan írásmóddal található meg. Nevét a Svábföldről beköltözött Hunt-Pázmán nemzetségről kapta. E nemzetség Zegi vagy Szeghy ága még a 13. században és a 14. század elején is birtokolt területet a településen. A falunak több gazdája volt: a győri várszolgák és udvarnokok mellett megtalálhatjuk a birtokosok között a Szent Márton-egyházat is. Helységként először 1240-ben említik. 1252-ben találkozunk először Pázmánd-hegy nevével. 1323-ban csere útján a gróf Cseszneky család szerezte meg, majd 1327-ben Erzsébet özvegy királyné Köcski Sándornak adományozott itt birtokot. 1437-ben királyi vámszedőként említették. A török uralom alatt elpusztult, de utána újjáépült. Az 1768 évi úrbéri szabályozás – a jobbágyok érdekeit szem előtt tartva – nagy fontosságú volt a község életében. Lakói ekkor szőlő- és földmunkával foglalkoztak, de a századforduló végén a filoxéra elpusztította a szőlőt.

A falu lakossága magyarokból állt s csak a török pusztítás után telepítettek be a földesurak néhány szláv és német ajkú jobbágyot. Az 1848 után ismét kicserélődött a falu lakossága. Ekkor már mindenki szabad polgárként közlekedhetett és kereshette a boldogulását. Ezért szabadon folyt a be- és kiköltözés a faluba.

A Győrbe települő gyárak munkalehetőséget biztosítottak a környék lakosságának. A faluban a katolikus és a református vallás terjedt el. A 14. századtól említik a pázmándi templomot illetve a plébániát. A régi templom azonban már 1638-ban romokban hevert. Érte a győri püspök és a pannonhalmi főapát is vetélkedett. A pereskedés a 16. századtól a 18. századig tartott és a győri püspök győzelmével ért véget.

A mai templomot 1753-ban építették fel, tornyát pedig 1779-ben. A barokk stílusú főoltár a 18. századtól ékesíti a templomot. A református egyház a reformáció kezdetétől jelen van. 1531-ben egy egyszerű templomot is építettek. A földesurak iskolájukkal együtt lerombolták, a lelkészeket és a tanítókat bebörtönözték, gályára hurcolták. A legfiatalabb gályarab Kocsi Csergő Bálint volt.

Újkori története

Pázmándfalut és Pázmándhegyet 1950. december 8-án egyesítették Pázmándfalu néven. 1969. július 1-jével Pázmándfalu néven és székhellyel -a szomszédos Nyalka községgel- községi közös tanácsot szerveztek. A falunak 1990-ben lett önálló önkormányzata.

A településen és környékén a villanyhálózat kiépítését 1957-ben kezdték meg, és 1958-ban fejezték be. A termelőszövetkezet is 1957-ben alakult, amit 1973-ban a pázmándfalui, győrsági és töltéstavai tsz. egyesüléséből létrejött ,,Aranykalász” MGTSZ. váltott fel, mely jelenleg is gazdálkodik a faluban. Kultúrotthona, ahol könyvtár is működik, 1958-ban jött létre. 1963-ban orvosi rendelővel és védőnői lakással is gazdagodott a település, valamint 1968 óta fogorvosa is van a falunak. A vezetékes víz 1976-ra jutott el a község minden lakásába. Sípályája népszerű volt, sajnos néhány éve a felvonó már nem működik. 1992-ben méltó emlékművet állítottak a település II. világháborús áldozatai tiszteletére, amely a millecentenárium alkalmából kiegészült az I. világháborúban hősi halált halt katonák emléktáblájával is. 1994-től kiépült a vezetékesgáz-hálózat és a telefonhálózat is.

A községnek 1994-től cigány kisebbségi önkormányzata van. 1995-ben Győrsággal együtt Pázmándfalu hegybírót is választott.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Maracskó Imréné (független)
  • 1994–1998: Vámosi László Imre (független)
  • 1998–2002: Vámosi László Imre (független)
  • 2002–2006: Vámosi László Imre (független)
  • 2006–2010: Nagy Imre Gusztáv (független)
  • 2010–2014: Nagy Imre Gusztáv (független)
  • 2014–2019: Nagy Imre Gusztáv (független)
  • 2019-től: Nagy Imre Gusztáv (független)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
954
969
1010
1092
1118
1131
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,6%-a magyarnak, 7,6% cigánynak, 2,5% németnek mondta magát (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 46,3%, református 21,4%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 8,8% (22,3% nem nyilatkozott).

Híres pázmándiak

  • Pázmándi Horvát Endre (Pázmánd, 1778. november 28. – Pázmánd, 1838. március 7.)
Elemi iskoláit Pannonhalmán, Pázmándon és Győrben végezte el. A humán osztályokat Komáromban. Bölcsészeti tanulmányait Pozsonyban fejezte be. Iskolái elvégzése után belépett ciszterciek rendjébe. 1801-ben szentelték pappá. Szolgált Széplakon, Szergényben, Győrben és Téten. 1829-ben helyezték Pázmándra ahol élete hátralévő részét töltötte plébánosként. Árpád című eposza 1832-ben jelent meg nyomtatásban. A Magyar Tudományos Akadémia 1830-ban tagjává választotta.
Aki Munkácson és Pápán rektor, Debrecenben professzor volt és öregkorára érkezett a községbe. Itt írta meg gályarabsága történetét.
Egy másik gályarabságra hurcolt lelkész, Ujvári János a falu szülötte, aki Mezőörsön volt lelkész gályarabsága előtt 1674-1682 és után 1711-1712 között.
Márvány emléktáblája a mezőörsi református templomban látható, valamint az ő nevét viseli a Mezőörsi Református Szeretetotthon.
Neve a gályarab emlékművön is látható Debrecenben a Nagytemplom mögötti parkban.

A község nevezetességei

  • Római katolikus műemlék templom
  • II. világháborús emlékmű
  • Pázmándi Horvát Endre lakóháza
  • Mazsorett csoport

További információk

  • dr. Fekete Mátyás: Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Szekszárd 1998) ISBN 963-9089-00-1 Ö; ISBN 963-9089-07-9
  • CEBA (főszerkesztő: dr. Kasza Sándor) Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Kaposvár, 2004) ISBN 963-9089-94-X
  • Ferenczi Róbert-Farkasné Takács Judit: Pázmán lovag faluja (Pázmándfalu, 1996) nyomtatvány

Hivatkozások

  1. a b Pázmándfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Pázmándfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Pázmándfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  5. Pázmándfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  6. Pázmándfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  7. Pázmándfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  8. Pázmándfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  9. Pázmándfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  10. Pázmándfalu Helységnévtár