Pécs ostroma (1664)

Ma a Pécs ostroma (1664) olyan téma, amely nagy érdeklődést vált ki a társadalomban. Akár történelmi jelentősége, akár az emberek életében betöltött jelentősége, akár a világra gyakorolt ​​hatása miatt, a Pécs ostroma (1664) sok ember figyelmét felkeltette. A Pécs ostroma (1664) eredetétől a különböző területekre gyakorolt ​​hatásáig vitákat, ellentmondásos véleményeket és végtelen kutatásokat generált. Ebben a cikkben a Pécs ostroma (1664)-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, elemezve annak jelentését, hatását és mai relevanciáját. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Pécs ostroma (1664) hogyan befolyásolta a társadalmat, és hogyan marad továbbra is sokak érdeklődésére számot tartó téma.

Pécs ostroma (1664)
Pécs ostroma Bubics Zsigmond kassai püspök korabeli képén.
Pécs ostroma Bubics Zsigmond kassai püspök korabeli képén.

KonfliktusTéli hadjárat (1664)
Habsburg–török háború (1663–64)
Időpont1664. január 27.február 6.
HelyszínBaranya vármegye, Délnyugat-Magyarország, Pécsnél valamint a Pécs és Eszék közti területen
EredményA vár ostroma eredménytelen, de a keresztény hadak stratégiai győzelmet arattak az eszéki híd elpusztításával
Szemben álló felek
 Magyar Királyság
 Horvátország
 Habsburg Birodalom
 Rajnai Szövetség
 Oszmán Birodalom
é. sz. 46° 05′, k. h. 18° 13′Koordináták: é. sz. 46° 05′, k. h. 18° 13′

Pécs ostroma 1664. január 27-étől február 6-áig tartott. A várat a török védte Zrínyi Miklós és Wolfgang von Hohenlohe csapataival szemben. Mialatt az ostrom folyt, addig Zrínyi sikeres támadást intézett az eszéki híd ellen.

Előzmények

1663-ban kitört a török elleni újabb háború. Keresztény részről balszerencsésen indult és a törökök elfoglalták Érsekújvárt. Az előző évből okulva a bécsi hadvezetés most már alaposan felkészült a háborúra és több mint kilencvenezer fős reguláris haderőt állított fel az osztrák, magyar és horvát hadakból, valamint a külföldi (német, francia, olasz, lengyel) kontingensekből.

Zrínyi nagyszabású hadjáratot tervezett a Dráva mentén, amit 1664 elején már meg is kezdhetett. Január 21-én kiegészítve seregét a Rajnai Szövetség hadaival és osztrák egységekkel, elindult Eszék irányába. Elfoglalta Berzence és Babócsa várakat, s több helyen jelentős károkat okozott a török védelmi rendszerben. Rövidesen elérték Pécset, amely a Dunántúl egyik legvirágzóbb városa volt a török hódoltságban.

Az ostrom

A korabeli források nagy kiterjedésűnek tüntetik fel Pécset. A házak számát 6-7000-re tették, 16 mecsetje volt, s nagy kiterjedésű szőlők és gyümölcsösök övezték. Erős fal védte a várat, s a székesegyházból is várat alakított ki a török, nagy falakkal és vizesárokkal körülvéve, ami elválasztotta a várostól.

Zrínyi nyílt rohammal nem akart megpróbálkozni a nagy erősség bevételére, sokkal inkább rajtaütést akart kivitelezni. Január 27-én Pellérdnél állomásozott, s a következő nap már a város alatt volt. A német csapatok megrohanták Pécset, s nyomban bevették a külvárosokat. Január 29-én a belváros került a keresztények kezére, de a várat sehogy sem tudták elfoglalni. Két napig dúló harcok után az erősséget a török megtartotta. Január 31-én Zrínyi Esterházy Pállal a horvát-magyar lovasság élén elindult Eszékre, hogy az ottani tölgyfahidat elpusztítsa, melynek óriási stratégiai jelentősége volt. Von Hohenlohe generális tovább ostromolta a várat, addig Zrínyiék elfoglalták Dárdát és elérték az eszéki hidat. A nagyvezír Köprülü Ahmed éppen Nándorfehérváron volt, és már korábban rájött, mire készül a bán, így hát maga próbálta megakadályozni a híd elpusztítását. Gyorsan a Szerémség felé vette az útját, de elkésett. Zrínyi a hidat felgyújtotta, s az időjárás is őt segítette. Az építmény két nap alatt leégett a nagy szélben, ezután a bán visszatért Pécsre, útközben még elpusztította Baranyavárat, s a vidékről elűzte a lakosokat. Minden értéket magával vitt, hogy a török ne találjon utánpótlást, ha erre vonul.

Közben a Pécs ostrománál maradt hadakból néhány gyalogsági alakulat is támadást intézett keleti irányba és egészen Mohácsig nyomult előre, kiűzve az ottani erősségekből a törököket.

Február 6-án feloldották a pécsi ostromzárat, a várat nem sikerült bevenni, de a hadjárat elérte célját.

További események

Az eszéki híd elpusztításával egy fontos utánpótlási útvonala veszett oda a törököknek. Elvágták egymástól a horvát hódoltságot, s a drávai várakat a kanizsaitól. Zrínyi sikerét egész Európában ünnepelték és főparancsnokká nevezték ki Raimondo Montecuccoli mellett.

Zrínyi gyorsan javaslatot terjesztett elő, hogy támadják meg mihamarabb Kanizsát, amíg a török ki nem küszöböli a káoszt. De az udvar szokásához híven tétovázott, mert nem szívesen akarta ezt a háborút a törökökkel. Kanizsa ostromára így késve került sor, s nem csoda, hogy kudarccal végződött.

Források