Péntek
Ebben a cikkben mindent megvizsgálunk, ami a Péntek-hez kapcsolódik, az eredetétől a modern társadalomra gyakorolt hatásáig. A Péntek évtizedek óta érdekelt, gyökerei az ókorba nyúlnak vissza, és relevanciája ma is tapintható. A történelem során a Péntek vitákat váltott ki, ihletforrás volt a művészek számára, és jelentős hatással volt a populáris kultúrára. Ebben a cikkben a Péntek legfontosabb aspektusait fogjuk megvizsgálni, a társadalomban betöltött jelentésétől az időbeli fejlődéséig.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A péntek a hét – a napjainkban általános, Európa keresztény részein szokásos felosztás szerinti – ötödik napja.
Etimológia
Körmendi Ferenc alapos érvelése szerint a péntek görög átvétel, a görög penta (öt) szó átvétele, a hét ötödik napjára utalva.
Mások szerint a szláv átvétele és eredetileg ötödiket jelentett (lásd a szlovén petek (péntek) kifejezést). Viszont a petek/petak értelme lehet Jézus halálának napja is. Jézus Krisztus pénteken halt meg.
Az ortodox egyház szerint böjti, a katolikus egyház szerint bűnbánati nap.
Asztrológia
Az asztrológiában a nap a Vénusz bolygóhoz, illetve az azt megszemélyesítő Vénusz istennőhöz (Aphrodité) kötődik. A germán nyelvekben Vénusz istennő germán megfelelője, Freya nevéhez hasonulnak a nap helyi elnevezései (lásd az angol Friday, és a német Freitag kifejezést).
Péntek 13-a egy, a keresztény kultúrkörben elterjedt babona szerint baljós nap.
Jegyzetek
- ↑ Körmendi Ferenc: Földrajzi neveink és jövevényszavaink más megközelítésben
- ↑ Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete. Főszerkesztő: Zaicz Gábor. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 2006. 632. o. ISBN 963 7094 01 6
- ↑ "a szlávoknál sem a hét ötödik napjaként van megadva, hanem a görög petei, illetve az ugyanazt jelentő petamai két igéből ered, melyekből már eredetileg hiányzik az n betű, s lényegében Jézus halálának napját jelöli: petek = petak = a nap, amikor elszáll (a lelke) jelentéssel /22/. Már Homérosz az Iliászban, „elszállt a lelke” kontextusban használta e görög szót, meghalt értelemmel. Ezzel ellentétben a magyarban a péntek mint ötödik nap egyezik a görög pente = öt számnévből képzett napnévvel, úgy, hogy az e szóban levő n betű is változatlanul benne van, alátámasztva annak a görögből közvetlen átvételét. Csak elnémulhatunk, amikor egy magyar szótörténész következtetése szerint a görög pente (öt) szó csak olyan ,,oldalági rokona” /23/ a szláv petek, petak szavaknak, habár a görög pente, pentagon stb. szavakat Euklidész Elemek c. könyvében /24/ már több mint 2300 évvel ezelőtt használta, míg a szlávok írásbeliségüket, keresztény vallásukat, ahol e szavak használatba kerültek, éppen a görögöktől, csak 1200 évvel később kapták meg. Az állítást, mely szerint péntek szavunkban az n betű a petak szóban jelenlevő orrhang miatt jelent meg, az is cáfolja, hogy a szlávban valóban ötöt jelentő peták (öt krajcár neve) jövevényszavunkból hiányzik az n betű. Vajon a magyarok ebben az esetben miért nem hallottak orrhangot, miért nem lett belőle penták?" Körmendi, i.m.