Paderborn

Ebben a Paderborn-ről szóló cikkben részletesen feltárjuk és elemezzük a témához kapcsolódó összes szempontot, amely ma oly fontos. Az eredetétől a társadalomra gyakorolt ​​hatásáig, különböző megnyilvánulásain és időbeli alakulásán keresztül egy olyan mélyreható tanulmányba merülünk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük a Paderborn fontosságát és jelentőségét mindennapi életünkben. Adatokon, kutatásokon és szakértői véleményeken keresztül teljes áttekintést adunk, amely segít reflektálni erre a témára, és olyan új nézőpontokat fedezni fel, amelyek gazdagítják ismereteinket a Paderborn-ről.

Paderborn
Paderborn címere
Paderborn címere
Paderborn zászlaja
Paderborn zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
TartományÉszak-Rajna-Vesztfália
JárásPaderborni járás
PolgármesterMichael Dreier (CDU)
Irányítószám33098–33109
Körzethívószám
  • 05252
  • 05254
  • 05251
  • 05293
RendszámPB, BÜR
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség154 755 fő (2022. dec. 31.)
Népsűrűség861,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság110 m
Terület179,6 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
é. sz. 51° 43′, k. h. 8° 46′Koordináták: é. sz. 51° 43′, k. h. 8° 46′
Paderborn (Észak-Rajna–Vesztfália)
Paderborn
Paderborn
Pozíció Észak-Rajna–Vesztfália térképén
Elhelyezkedése Észak-Rajna-Vesztfália térképén
Elhelyezkedése Észak-Rajna-Vesztfália térképén
Paderborn weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Paderborn témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Paderborn város Németországban, Észak-Rajna-Vesztfália tartományban, Paderborn járásban.

Fekvése

Több útvonal kereszteződésében, Münstertől délkeletre, Göttingentől északnyugatra fekvő város.

Történelme

Paderborn Kelet-Vesztfália legrégibb városa, mely már a 8. században jelentős közlekedési csomópont volt.

777-ben Nagy Károly vezetésével a Reichstag (német parlament) itt tartotta első ülését. 779-ben Nagy Károly és III. Leó pápa itt pecsételte meg a frank birodalom és az egyház szövetségét. 799-ben püspökséget alapítottak a városban, mely 20. századtól már érseki székhely lett.

1000-ben a várost egy tűzvész elpusztította. A 13. és 16. század között a Hanza-szövetség tagja volt.

A Harmincéves háborúban 16-szor ostromolták meg a várost. 1622-ben pedig megszállták és elrabolták a város legértékesebb egyházi kincseit. Újjáépítésekor pompás barokk stílusban épült házakat emeltek.

A város Kelet-Vesztfália szellemi és kulturális központja, és mindmáig a főként mezőgazdasági jellegű környék gazdasági és bevásárló központja is. Gyors fejlődése és iparosodása csak a második világháború után kezdődött meg.

A város valamennyi értékes műemléke az egykori városerődítésen belül található. A régi erődítés vonalát azonban mára leginkább csak az utcanevek alapján lehet követni.

A Domplatzon álló dóm (Dom St. Maria, St. Liborius und St. Kilian) hatalmas tornya a város szimbóluma lett. A mai dóm legrégibb része a 13. században épült. Déli főbejáratát (Paradiesportal) püspökök és szentek 1250 körül készült szobrai keretezik.

Földrajza

A város a Pader-forrásoknál (Paderquellen) települt, a Münsteri-síkság (Münstersche Tieflandsbucht) délkeleti részében, a Teutonbergi-erdő (Teutonburger Wald) és az Egge-hegység (Eggegebirge) között, több útvonal kereszteződésében fekszik, festői környezetben. Valamikor a Hellweg (antik hadi-és kereskedelmi főútvonal (ma B1-es út) utolsó állomása volt Flandria és Szászország között.

Látnivalók

  • Dóm
  • Bartholomäus-kápolna
  • Városháza

Testvértelepülések

Itt született személyek

  • Category:Births in Paderborn

Galéria

Jegyzetek

  1. Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Paderborn című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk