Palkonya

Palkonya
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Siklósi
Jogállás	község
Polgármester	Tompos Dénes (független)
Irányítószám	7771
Körzethívószám	72
Népesség
Teljes népesség	242 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	28 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	10 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 53′ 52″, k. h. 18° 23′ 29″45.897688888889, 18.39136944444445.897689°N 18.391369°EKoordináták: é. sz. 45° 53′ 52″, k. h. 18° 23′ 29″45.897688888889, 18.39136944444445.897689°N 18.391369°E
Palkonya Pozíció Baranya vármegye térképén
Palkonya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Palkonya témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk Palkonyáról szól. Hasonló címmel lásd még: Tiszapalkonya.

Palkonya (németül: Balken, Palkan, régi nevén Németpalkonya) község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.

Fekvése

A Villányi-hegység északkeleti oldalán fekszik, Villánytól mintegy 4 kilométerre északnyugatra; egyutcás falucska. A szomszédos települések: észak felől Kiskassa, északkelet felől Ivánbattyán, délkelet felől Villánykövesd, dél felől Kisharsány, délnyugat felől Nagytótfalu, nyugat felől Vokány, északnyugat felől pedig Újpetre.

Megközelítése

Közúton Villánykövesd vagy Újpetre érintésével közelíthető meg, az 5707-es úton; zsáktelepülésnek tekinthető északkeleti szomszédjával, Ivánbattyánnal az 57 116-os számú mellékút köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a Pécs–Villány–Magyarbóly-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Palkonya megállóhely a belterület déli szélén helyezkedik el, közvetlenül az 5707-es út vasúti keresztezése mellett, annak keleti oldalán.

Története

Palkonya nevét az oklevelek 1296-ban említették először, Polkona, Polkuna alakban írva. A falu ekkor a kéméndi uradalomhoz tartozott. 1296-ban a falu Győr nemzetségbeli Óvári Konrád birtoka volt, melyet ez évben Lőrinc nádor fia Kemény és (Kórógyi) Fülöp kirabolt és elpusztított. 1330-ban Konrád unokái osztozkodtak Palkonyán.

A falu a török megszállás idején is lakott maradt, azonban lakossága megfogyatkozott. 1687-ben a törökök kiűzése után a falunak csak 8 háza, és 20 lakosa volt. Az 1730-as években német telepesek és néhány szerb és horvát család érkezett a faluba.

2001-ben a lakosság 6,2%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.

Idegen elnevezései

Palkonya német neve Balken vagy Palkan, a töttösi horvátok Plakinjának, az átai horvátok pedig Palkonijának nevezik.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Becker Leonóra Xénia (független)
• 1994–1998: Becker Leonóra (független)
• 1998–2002: Becker Leonóra (független)
• 2002–2006: Becker Leonóra Xénia (független)
• 2006–2010: Hárságyi Balázs Zoltán (független)
• 2010–2014: Becker Leonóra Xénia (független)
• 2014–2019: Beck Engelbert Joakim (független)
• 2019-től: Tompos Dénes (független)

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,3%-a magyarnak, 1,1% cigánynak, 0,7% horvátnak, 23% németnek mondta magát (0,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69,8%, református 16,2%, evangélikus 1,1%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 3,2% (9,4% nem nyilatkozott).

Nevezetességei

Szent Erzsébet-templom

Az Szent Erzsébet-templom a meglehetősen ritka újkori körtemplomok egyike, különálló harangtoronnyal. A klasszicista torony a 1816-ban került a templom mellé, majd a templomot Szent Erzsébet tiszteletére szentelték. A barokk főoltár eredetileg a pécsi székesegyházé volt, onnan került át Palkonyára.

Története

A mai templom elődje egy 1771-ben befejezett kis kápolna volt, amit a falu lakosai kegyúri segítség nélkül, önerőből építettek. A kápolna építését Guldán József siklósi kövesmester vezette, a falu részéről Jobst Ferdinánd irányította a munkálatokat. A kápolnát Pritzelmajer Károly plébános szentelte fel. 1782-ben a kápolna részére Pécsett egy kis harangot öntettek, amely mellé 1793-ban Bécsből egy nagyobbat hozattak. Az első harangok sajnos már nincsenek meg.

A lakosság növekedésével a kápolna hamarosan kicsinek bizonyult, ezért a 19. század elején Batthyány Nepomuk János földbirtokos egyedülálló, klasszicista stílusú körtemplomot építtetett. Ezt Juranics Antal pécsi kanonok szentelte fel 1816-ban, Szent Erzsébet tiszteletére.

A templom

A bádoggal fedett kerek kupola messziről látható. A kerek templombelső átmérője 13,3 m, magassága 18 m. A négy gótikus ablak három láb széles és nyolc láb magas. Régebben a főoltáron kívül két mellékoltára is volt. A főoltár fölött hatalmas festmény függ, amely az alamizsnát osztó Szent Erzsébetet ábrázolja. Fent a kupolában egy betlehemi jelenetet ábrázoló freskó díszíti. Az oltár felett a kupolában egy freskó a Szentháromságot ábrázolja. Körben a kupola alján az öt szimbólum mindegyike egy-egy evangélistát jelképez. Az oltártól balra álló szobor a Madonnát ábrázolja. Ezt a Blum család állította hálából, amiért tanár fiuk a Dunán felrobbant hajóról tanítványaival együtt élve megmenekült. Az oltártól jobbra álló szobor a gyermek Jézust ábrázolja. A kórus található az orgonával a főbejárat felett van.

A főbejárat az utcára néz. A torony a templom mögött áll és keletre néz. A torony 38 m magas, süvege pirosra festett bádog. Itt helyezték el a kápolna két harangját, amelyekhez 1844-ben Pécsett egy harmadikat öntettek; ez a 448 kg-os harang még ma is a toronyban van, viszont a két régi harangot az első világháború alatt beolvasztották és háborús célokra feldolgozták. 1926-ban a község Pécsett ismét vásárolt egy kis, 64,5 kg-os harangot. Ezt a második világháborúig iskolaharangként használták.

A toronytól jobbra és balra két kis helyiség található. Az egyikben a sekrestye van, a másikban a toronyba vezető lépcső.

1958-ban felújították a kupola lemezborítását; a piros lemezeket szürkére cserélték. A torony süvegét 1962-ben újították fel.

1961-ben a templomot renoválták és festették. Az oltárképet és a két freskót Gebauer Ernő pécsi festőművész restaurálta. A szimbólumokat Őry József festette. A mellékoltárokat a renoválás során lebontották. Ezzel egyidőben az oltár alatt szent sírt építettek ki. A templomot az 1980-as években országos műemlékké nyilvánították.

Pincesor

A 19. század elejétől fokozatosan épülő, 53 db, műemlékké nyilvánított présházból áll.

Híres palkonyaiak

• Herger Ede – palkonyai származású tanár, szőlősgazda, aki borának címkéjét önmaga készíti el, valamint palkonyai népmesék írója (magyar és német nyelven). Emellett szabad idejében rajzszakos tanár lévén tájképeket és falurészleteket fest. A helyi német nyelvjárás kutatásával is foglalkozik. A 18. században bevándorolt német lakosság nyelvjárásának hangtanát elemezte diplomamunkájában.

Érdekességek

• Pünkösdi Nyitott Pincék rendezvény: minden évben, Pünkösd vasárnapján rendezi meg a lakosság és a helyi önkormányzat.
• A község hazánkban elsőként 2007-ben Európa Kulturális Faluja lett.
• Nagyharsány és Kisharsány mellett Palkonya az egyik helyszíne a 2008-ban indult Ördögkatlan fesztiválnak.

Képek

• 
  Palkonya – jellegzetes borospince a pincesoron
• 
  A Szent Bertalan-kápolna a szőlőhegyen

Források

• Győrffy György: Baranya vármegye.

Jegyzetek

További információk

• Palkonya honlapja
• Palkonya az utazom.com honlapján
• Palkonya vasúti megállóhelye
• Tihanyi Csaba: Palkonya. Látnivalók; TKM Egyesület, Budapest, 1994 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
• Harkány, Siklós-Máriagyüd, Nagytótfalu, Kistótfalu, Kisharsány, Nagyharsány, Villány, Villánykövesd, Palkonya, Vokány települések; szerk. Becker Leonóra et al.; "Villány-Siklósi Borút Egyesület", Siklós, 2000
• Ördögcsúcs. Népmesék gyermekeknek. Válogatás Palkonya községben német nyelven gyűjtött népmesékből; gyűjt., ford. Herger Ede; Veranda BT, Pécs, 2000
• Herger Ede: 1; Veranda BT, Pécs, 2018 + CD-ROM

Kapcsolódó szócikkek

Vokány	Újpetre	Kiskassa
Vokány	Palkonya	Ivánbattyán
Kisharsány	Nagytótfalu	Villánykövesd