Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Papp László Budapest Sportaréna lenyűgöző világát. Ez a téma eredetétől a modern társadalomra gyakorolt hatásáig minden korosztály és társadalmi réteg érdeklődését felkeltette. Az évek során a Papp László Budapest Sportaréna különféle módokon fejlődött, befolyásolva a kultúrát, a technológiát, a tudományt és még sok mást. Egy kimerítő elemzésen keresztül elmélyülünk a Papp László Budapest Sportaréna legfontosabb aspektusaiban, elemezve annak jelentőségét és következményeit a mai világban. Kritikus és reflektív perspektívával megvizsgáljuk a Papp László Budapest Sportaréna sokrétű aspektusát és relevanciáját a mai kontextusban, tájékozott és felvilágosító perspektívát kínálva az olvasónak erről az izgalmas témáról.
Papp László Budapest Sportaréna | |
Az Aréna 2016 szeptemberében | |
Adatok | |
Elhelyezkedés | Budapest, Magyarország |
Építés éve | 2001. június 30. |
Megnyitás ideje | 2003. március 13. |
Felület | műanyag |
Befogadóképesség | 9 479 (jégkorong) 12 500 (koncert) |
Tulajdoni viszonyok | |
Tulajdonos | Gránit-Pólus Management Zrt. |
Kezelő | Budapesti Sportcsarnok Üzemeltető (BSÜ) Kft. |
Az építkezés adatai | |
Névadó | Papp László |
Kivitelezők | Bouygues |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 30′ 07″, k. h. 19° 06′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 07″, k. h. 19° 06′ 19″ | |
A Papp László Budapest Sportaréna weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Papp László Budapest Sportaréna témájú médiaállományokat. |
A Papp László Budapest Sportaréna, röviden Budapest Sportaréna vagy gyakran csak Aréna egy többcélú fedett sportcsarnok Budapesten. Ez az ország második legnagyobb sportkomplexuma a szintén a fővárosban található MVM Dome után. Papp László magyar ökölvívóról kapta a nevét. A létesítmény a legnagyobb koncertkonfigurációban 12 500, bokszmérkőzéseken 11 390, jégkorongmérkőzéseken pedig 9479 ember befogadására alkalmas. Az 1999 decemberében tűzvészben megsemmisült, ugyanezen a helyen állt Budapest Sportcsarnok helyére épült. Alatta egy távolsági buszpályaudvar, közvetlen szomszédságában pedig a Puskás Aréna működik.
A Sportaréna elődjét, a Kiss István tervezte Budapest Sportcsarnokot 1982. február 12-én avatták fel. Az épület a leningrádi Jubileumi Sportcsarnok mintájára épült, bár annál valamivel nagyobb lett. 12 500 nézőt tudott befogadni.
A Budapest Sportcsarnok 1999. december 15-én a karácsonyi vásár ideje alatt a tűz martalékává vált, amely alkalmasint elektromos zárlat miatt keletkezett. A katasztrófa sokkolta a közvéleményt, mivel a BS volt az egyetlen, több ezer ember befogadására alkalmas fedett épület, mely számos hangversenynek, kulturális eseménynek, sportrendezvénynek adott otthont. Az épület teljesen leégett, helyreállítására nem volt lehetőség, ezért kezdeményezték egy új sportcsarnok felépítését, amelynek építése 2001. június 30-án kezdődött. A terveket Skardelli György, Pottyondy Péter és a Közti Rt. készítette. Újjáépítése végett Szűcs Judith énekesnő jótékonysági koncertet tartott teltházzal!
Az építő a francia Bouygues építőipari cég lett, mely 2002-ben a világ legnagyobb építővállalata volt. Az épület formáját, csakúgy, mint az egész épületkomplexumot, a magyar építészek (KÖZTI) egyesülete az angol–amerikai Sport Concepts építészeivel közösen álmodták meg. Befogadóképessége változatlanul 12 500 fő.
A Budapest Sportaréna 2004. május 28-a óta viseli Papp László háromszoros magyar olimpiai bajnok ökölvívó, edző és sportvezető nevét.
A „kavics”-nak becézett csarnokba 50 000 tonnányi betont, 2300 tonna acélszerkezetet, több mint 11 000 000 csavart és több kilométernyi kábelt fektettek le. Az épület nehezebb, mint az Erzsébet híd és a Szabadság híd együtt. Tömege nagyjából 200 000 tonna, gyalogos terét Magyarország legnagyobb gránitfelülete borítja, amelynek területe 15 000 m2
Az ünnepélyes átadásra 2003. március 13-án került sor, az épületet Jánosi György, akkori ifjúsági és sportminiszter avatta fel. A rendezvény nagyszabású klasszikus-komolyzenei koncerttel zárult.
A megnyitásra március 14-én került sor, mely egy gigantikus komolyzenei koncerttel zárult, Beethoven IX. szimfóniájával, amely szimbolizálta Magyarország leendő belépését az Európai Unióba.