Ebben a cikkben a Parlamentáris monarchia-el foglalkozunk, annak érdekében, hogy elemezzük jelentőségét és relevanciáját ma. A Parlamentáris monarchia az évek során számos tanulmány és vita tárgya volt, bemutatva a társadalom különböző területein gyakorolt hatását. Ez a téma is ellentétes véleményeket szült a szakértők és a szakemberek körében, ami szükségessé teszi a további tanulmányozását és megértését. Egy részletes elemzés segítségével a Parlamentáris monarchia körül különböző megközelítéseket és perspektívákat fogunk feltárni, hogy átfogó képet adjunk annak jelentéséről és hatásáról a jelenlegi kontextusban.
A parlamentáris monarchia egy kormányzati forma; az alkotmányos monarchia egy formája, de azzal ellentétben az uralkodónak nincs lehetősége a kormány leváltására, és általában csak kevés befolyása van az államügyekre, mivel ezeket a parlament és a kormány irányítja. Ezért az uralkodónak általában csak reprezentatív feladatai vannak.
A parlamentáris monarchiák mindig parlamenti kormányzati rendszerrel rendelkeznek: a kormányfőt vagy a kormány többi tagját hivatalosan vagy de facto a parlament választja meg. Az egyes európai uralkodók és királyi házak költségeinek nagy részét az adófizetők viselik.
Az angol nyelvterületen a parlamentáris és az alkotmányos monarchia kifejezéseket néha szinonimákként használják. Ennek a pontatlanságnak az az oka, hogy az alkotmánnyal rendelkező monarchia elkerülhetetlenül parlamentáris kormányzati rendszerré fejlődött.
Európában ez az államforma jellemző a következő országokban:
Európán kívül is megtalálható, például:
Ez a szócikk részben vagy egészben a Monarchie#Parlamentarische_Monarchie című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.