Paul Hankar
A modern világban a Paul Hankar egyre nagyobb érdeklődés témává vált. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Paul Hankar alapvető szerepet kapott a mai társadalomban. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Paul Hankar különböző oldalait és a mindennapi életre gyakorolt hatását. A gazdaságra gyakorolt hatásától a populáris kultúrában betöltött relevanciájáig a Paul Hankar kitörölhetetlen nyomot hagyott a kortárs világban. Részletes elemzésen keresztül felfedezzük a Paul Hankar növekvő jelentőségének okait, és azt, hogy hogyan alakítja jövőnket.
| Paul Hankar | |
 | |
| Született | 1859. december 11. Frameries |
| Elhunyt | 1901. január 17. (41 évesen) Brüsszel |
| Állampolgársága | belga |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Académie royale des Beaux-Arts |
| Sírhelye | Dieweg Cemetery |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Paul Hankar témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Paul Hankar (Frameries, 1859. december 11. – Brüsszel, 1901. január 17.) belga építész, a 19. század vége egyik legjelentősebb Art Nouveau stílusban alkotó brüsszeli építésze.
Életpályája
Paul Hankar szobrásznak tanult, de építészként végzett és dolgozott Brüsszelben. Megtanulta a kovácsoltvas-technikát is. 1888-ban építészként és bútortervezőként kezdett dolgozni, belsőépítészként és graffiti-specialistaként működött A. Cerspin mellett. 1893-ban építette meg saját házát. Ezt az elsők között tartják számon az Art Nouveau stílus tipikus példái közt, Victor Horta Tassel háza mellett. 1894-ben a „L'Emulation” lapban publikált az új stílus Brüsszeli meghonosítása érdekében.
Az 1897-es Brüsszeli Világkiállításon neve már olyan belga építészekkel szerepel együtt mint Henry van de Velde, G. Serrurier-Bovy és G. Hobé. Élete második felében a „város művészei” utópikus projekt érdekében dolgozott, mely soha nem vált valóra, de inspirációul szolgált a darmstadti művész kolónia és a bécsi szecesszió (Jugendstil) művészeinek.
Nagyban hatott rá Viollet-le-Duc, francia építész és az angol William Morris vezette Arts and Crafts mozgalom. Kifejlesztette a populáris művészet koncepcióját és az alacsonyabb társadalmi osztályok számára tervezett. A művészetek dekoratív szintézisét érte el avantgárd dekoratív ornamentika, új geometrikus részletek és szobrok klasszikus konstrukcióban alkalmazásával.
Építészeti munkáiban a különböző színű, anyagú, textúrájú elemek kontrasztjának játékát szívesen alkalmazta. Sok iparművészeti technikát alkalmazott. Kovácsoltvas technikát láthatunk fasszádjain és balkonjain – freskó és graffiti technikával ötvözve. Utóbbit a belga P. Cauchie fejlesztette tovább Art Nouveau épületein.
Fő művei
- Maison Hankar, Rue Defacqz 71, Brussels, Belgium (1893)
- Maison Ciamberlani and Maison Janssens, Rue Defacqz 48–50, Brussels (1897)
- Former Chemiserie Niguet Shop, Rue Royale 13, Brussels (1899)
Jegyzetek
Források
- K. L. Sembach: Szecesszió - Taschen .ú- Vince K. 2002. Köln, Bp. ISBN 3 8228 2023 7
