Pavol Dobšinský
Ebben a cikkben a Pavol Dobšinský témával foglalkozunk, amely egy olyan aktuális kérdés, amely nagy érdeklődést és vitát váltott ki. A Pavol Dobšinský-ről a terület szakértői, valamint a hatásának és hatókörének jobb megértése iránt érdeklődők tanulmányok, elemzések és elmélkedések tárgyát képezték. Az évek során a Pavol Dobšinský fejlődött és különböző árnyalatokat szerzett, így rendkívül összetett és sokdimenziós ügy. Ebben az értelemben kulcsfontosságú, hogy elmélyedjünk annak legrelevánsabb aspektusaiban, következményeiben és lehetséges következményeiben egyéni és kollektív szinten. Ebben a cikkben a Pavol Dobšinský univerzumába fogunk beleásni, annak számos aspektusával foglalkozva azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet adjunk erről a ma oly fontos témáról.
| Pavol Dobšinský | |
 | |
| Született | 1828. március 16. Nagyszabos |
| Elhunyt | 1885. október 22. (57 évesen) Derencsény |
| Állampolgársága | osztrák–magyar |
| Nemzetisége | szlovák |
| Foglalkozása | lelkész, író, műfordító, néprajzkutató |
| Iskolái | Ján Francisci-Rimavský Gymnasium |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pavol Dobšinský témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dobsinszky Pál (Pavol Dobšinský) (Nagyszabos, 1828. március 16. – Derencsény, 1885. október 22.) evangélikus lelkész, szlovák író, műfordító, néprajzkutató.
Élete
Atyja evangélikus pap volt. Lőcsén végezte a teológiát. Nagyrőcén és Breznóbányán volt káplán. 1860-ban a szlovák nyelv tanára volt a selmeci evangélikus líceumban, később pap Szirken Gömör vármegyében.
Negyven évig dolgozott a szlovák irodalmi színtéren a turócszentmártoni szlovák nemzetiségi irányban. A szlovákság néprajzával is foglalkozott. Összegyűjtötte és kiadta a szlovák nép regéit, szokásait, játékait, dalait és ezekről értekezéseket írt. Fordított Byrontól és Mickiewicztől is. Publikált a Sokol (sólyom), Lipa (hársfa), Slovenské Pohľady (Szlovák szemle), stb. folyóiratokban.
Álneve: Driencsanszky.
Munkái
- Slovenské povesti. Rozsnyó, 1858–60 (Szlovák népregék öt kötetben)
- Úvahy o slovenských povestiach. Turócszentmárton, 1871 (Értekezések a szlovák népregékről)
- Sborník. Turócszentmárton, 1870–74 (Népköltési gyűjtemény két füzetben)
- Prostonárodné obyčaje, povery a hry slovenské. Turócszentmárton, 1880 (Szlovák népszokások, babonák és játékok)
- Meséi magyar nyelven A naposholdas paripa címmel jelentek meg. Farkas Jenő és Bóné András fordításában (A Móra Könyvkiadó (Budapest) és a Slovenské Vydavatel'stvo Krásnej Literatúry (Bratislava) közös kiadásában, 1964
Magyarul
- Az elvarázsolt erdő; vál., utószó Eugen Pauliny, ford. Farkas Jenő; Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó, Bratislava, 1960
- A naposholdas paripa. Szlovák népmesék; ford. Farkas Jenő, Bóné András; Móra, Bp., 1964
- Az aranyagancsos szarvas. Szlovák népmesék; vál., utószó Anna Horáková-Gašpariková, ford., átdolg. Bartócz Ilona, Tordon Ákos; Móra, Bp., 1972
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.
