Ebben a cikkben a Perzsa-öböl-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely az elmúlt években nagyon fontossá vált. A Perzsa-öböl olyan téma, amely minden korosztály és hátterű ember érdeklődését felkeltette, hiszen közvetlen hatással van a mai társadalomra. Az évek során a Perzsa-öböl vitákat és vitákat váltott ki a szakértők és a rajongók körében, ami arra késztetett bennünket, hogy elgondolkodjunk, mi a valódi jelentése, és milyen következményekkel jár az életünkben. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Perzsa-öböl-et, és megpróbálunk rávilágítani erre a mai izgalmas és releváns témára.
| Perzsa-öböl | |
| Országok | Bahrein, Egyesült Arab Emírségek, Irak, Irán, Katar, Kuvait, Omán, Szaúd-Arábia |
| Hosszúság | 1000 km |
| Szélesség | 200 – 300 km |
| Felszíni terület | 235 000 km2 |
| Átlagos mélység | 26 m |
| Legnagyobb mélység | 110 m |
| Elhelyezkedése | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Perzsa-öböl témájú médiaállományokat. | |
A Perzsa-öböl, más néven:(perzsául: خلیج فارس) az Indiai-óceán részeként a Közel-Keleti térségben fekszik 233 000 km² nagyságú területen. Az öböl 989 km hosszúságban terül el, maximális mélysége 90 méter, átlagos mélysége 50 méter. Ismert a Hét tenger egyikeként is. Keleti részén a Hormuzi-szoroson keresztül kapcsolódik az Ománi-öbölhöz. Északon a Huzisztáni-alföld, északkeleten a Zagrosz-hegység, dél és nyugat felől az Arab-félsziget határolja.
1980–1988 között az irak–iráni háború szerepelt a hírekben, 1991-ben pedig az öbölháború miatt került újra a figyelem középpontjába.
A terület olajban és földgázban gazdag.

Perzsa-öböl partszakaszain nyolc ország osztozik.