Pesti-hordalékkúpsíkság

Mai cikkünkben a Pesti-hordalékkúpsíkság lenyűgöző világába fogunk beleásni. A történelemre gyakorolt ​​hatásától a mai relevanciáig a Pesti-hordalékkúpsíkság állandó érdeklődés és vita téma volt. Az évek során a Pesti-hordalékkúpsíkság döntő szerepet játszott az emberek életében, befolyásolva azt, ahogyan gondolkodnak, cselekszenek és viszonyulnak az őket körülvevő világhoz. Egy részletes és mélyreható elemzésen keresztül feltárjuk a Pesti-hordalékkúpsíkság különböző aspektusait és a társadalomra gyakorolt ​​hatását. Az eredetétől a fejlődéséig elmélyülünk a Pesti-hordalékkúpsíkság összetettségében és életünkre gyakorolt ​​hatására.

Pesti-hordalékkúpsíkság
ElhelyezkedésDuna menti síkság
NagytájAlföld
KözéptájDuna menti síkság
Fontosabb településekBudapest, Vác, Dunakeszi
Elhelyezkedése
Pesti-hordalékkúpsíkság (Magyarország)
Pesti-hordalékkúpsíkság
Pesti-hordalékkúpsíkság
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 25′ 00″, k. h. 19° 15′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 00″, k. h. 19° 15′ 00″

A Pesti-hordalékkúpsíkság földrajzi kistáj (földrajzi tájegység) Magyarországon. A síkság az Alföld nagytáj, ezen belül a Duna menti síkság középtáj részét képezi. Köznapi elnevezése a rövidebb Pesti-síkság.

Határai és leírása

Határai északról és keletről az Északi-középhegység (Börzsöny, Cserhát, Gödöllői-dombság és Monor–Irsai-dombság), nyugatról a Duna, délről a Csepeli-sík és a Kiskunság.

A Pesti hordalékkúpsíkság legalacsonyabb pontja a 98 méteres tengerszint feletti magasságú Duna, míg a legmagasabb pontja a 251 méter magas, ami egyben a Duna menti síkság legmagasabb pontja is. A tájegység egy dél felé nyitott, félmedenceszerű kistáj, amely kelet felé, a magasabb teraszok irányába lépcsőzetesen emelkedik. A teraszok nagyjából észak-dél irányú sávjait a Duna bal parti mellékvizeinek völgyei nyugat-kelet irányban mozaik- és sakktáblaszerűen szabdalják. Az átlagos relatív relief 8 m/km2. A keresztirányban völgyközi hátakká formált magasabb teraszok eróziós és deráziós völgyekkel rendkívül gazdagon szabdaltak. A felszín döntő többsége közepes magasságú, tagolt síkság.

A tájegység a Duna menti síkság északi, elkeskenyedő részét képzi, melyet a Budai-hegység és a Gödöllői-dombság közé ékelődő hordalékkúp-teraszok tagolnak. Jelentős hányadát települések és mezőgazdasági területek foglalják el. Növény fajszám: 400-600, ezen belül védett fajok száma 40-60.

Talán a legismertebb mocsaras területe a Merzse-mocsár, amely Budapest XVII. kerülete szélén található.

Települések

A tájegység települései (a Szentendrei-sziget települései nélkül, északról délre):

Jegyzetek

Források

További információk