A mai világban a Pestszentimre olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. A társadalomra, a kultúrára és a gazdaságra gyakorolt hatásával Pestszentimre a modern élet kiemelkedő alakjává vált. A közösségi médiára gyakorolt hatásától a politikában betöltött szerepéig a Pestszentimre lenyűgöző és releváns témának bizonyult a kortárs világban. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Pestszentimre különböző oldalait, és elemezzük a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását.
Pestszentimre | |
Budapest XVIII. kerülete | |
Dr. Krepuska Géza présháza | |
Névváltozatok | Szentimre, Pestimre |
Megszűnés | 1950 |
Oka | Budapesthez csatolták |
Ország | Magyarország |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 24′ 07″, k. h. 19° 11′ 17″Koordináták: é. sz. 47° 24′ 07″, k. h. 19° 11′ 17″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Pestszentimre témájú médiaállományokat. |
Pestszentimre egyike az 1950-ben Budapesthez csatolt településeknek, jelenleg az egykori Pestszentlőrinccel együtt Budapest XVIII. kerületét alkotja.
Pestszentimre területe a török hódoltság idején elnéptelenedett és Soroksár pusztájává vált. A 19. század végére alakult itt ki újra élő település Soroksárpéteri néven a gyorsan fejlődő Budapest közelségének köszönhetően.
Ennek a területnek az új birtokosai Lőwy Mór, fia Lövy Bernát, valamint annak sógora, Auspitz Mór lettek. A Nagykőrösi úttól Soroksár felé eső részt vásárolta meg Auspitz Mór, a Nagykőrösi úttól Pestszentlőrinc felé eső területet pedig Lövy Bernát és családja, itt hozták létre Újpéteri-majort, 1875 körül itt építették fel a Lövy-kastélyt (a mai Kastélydombi Általános Iskola mellett).
A területen továbbra is mezőgazdasági termelést folytattak.
Az 1890-es évek végén dr. Krepuska Géza fül-orr-gégész professzor, egyetemi tanár 17157 négyszögöles területet vásárolt a Lövy család birtokából (mai Szálfa-Erdősáv-Vezér-Tiszavirág utcák által határolt terület), amelyen országos hírű szőlészetet hozott létre, és 1896-ban itt építette fel emeletes présházát. Pestszentlőrincen, a mai Gilice tér mellett is voltak szőlői. A Nagykőrösi úttól Pestszentlőrinc felé eső területen, a Lövy család birtokán indult meg a parcellázás 1898-ban, Újpéteri-telep néven. (Ezen a részen homokos talaj volt, míg a másik oldal – az Auspitz-birtok – eléggé mocsaras, ingoványos terület.) Elsősorban a vasúton könnyen megközelíthető gyárak szegényebb munkásai vásároltak itt házhelyeket.
A Vasút utca-Irén (Kapocs)-Kisfaludy utcák és a gyáli határ közötti terület csak az 1930-as évek közepén épült be. Ezt megelőzően „Ládaváros”-ként emlegették, nincstelenek húzódtak meg itt, ládákból összetákolt kalyibákban.
A Kossuth Ferenc-telepet az Auspitz-család birtokán, a Nagykőrösi út másik oldalán alakították ki 1907-ben. Az érdeklődés felkeltésére mintaházakat építettek a felparcellázott területen.
Pestszentimre 1930-ban vált önálló községgé Soroksártól elszakadva. Csupán húsz évnyi önállóság után 1950-ben 22 másik településsel együtt Budapesthez csatolták, azóta a szomszédos Pestszentlőrinccel összevonva Budapest XVIII. kerületét alkotja.
Az egykori Pestszentimre területén ma Budapest városrészei közül az alábbiak találhatók:
Pestszentimrén halad át a Nagykőrösi út, ami egészen a Könyves Kálmán körútig halad befelé a városban, később Gyáli út néven. Ez az út kiszélesedik 3 sávossá Soroksár után, amin akadálymentesen és hamar meg lehet közelíteni a belvárost. A Nagykőrösi út Gyál felé Kőrösi út néven folytatódik.
Pestszentimrén halad át a Lajosmizsére vezető vasútvonal. Pestszentimrén a vasútnak két megállási pontja található, Pestszentimre felső, amely a Szálfa utca és a Nagykőrösi út kereszteződésében található. A másik, nagyobb és főbb állomás Pestszentimre vasútállomás, Pestszentimre központ, esetleg Pestszentimre alsó vasútállomás néven ismert.
Közösségi közlekedéssel autóbuszokkal és vonattal lehet megközelíteni. Pestszentimre vasútállomás a helyi közlekedés központja, innen indul, és itt halad át számos buszvonal.