A mai világban a Pettend egyre fontosabbá vált. Akár az egészségügy, a technológia, az oktatás vagy bármely más területről van szó, a Pettend felkeltette a szakértők és a nagyközönség figyelmét. Az évek során tanúi lehettünk annak, hogy a Pettend hogyan fejlődött, és hogyan vált kulcsfontosságú kérdéssé társadalmunkban. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Pettend minden oldalát, a történetétől a jelenlegi alkalmazásaiig, azzal a céllal, hogy teljes és részletes áttekintést nyújtsunk a mai világban betöltött fontosságáról.
Pettend | |
Református templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Dél-Dunántúl |
Vármegye | Baranya |
Járás | Szigetvári |
Jogállás | község |
Polgármester | Lakatos Sándor (független) |
Irányítószám | 7972 |
Körzethívószám | 73 |
Népesség | |
Teljes népesség | 150 fő (2023. jan. 1.) |
Népsűrűség | 24,25 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 5,98 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 00′ 03″, k. h. 17° 41′ 58″Koordináták: é. sz. 46° 00′ 03″, k. h. 17° 41′ 58″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Pettend témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pettend község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.
Szigetvár vonzáskörzetében helyezkedik el, a város központjától mintegy 13-14 kilométerre délnyugati irányban, a Nyugati-Gyöngyös patak mellett. A szomszédos települések: észak felől Nemeske, északkelet felől Kistamási, dél felől Gyöngyösmellék, délnyugat felől Szörény és Zádor, északnyugat felől pedig Kisdobsza és Nagydobsza.
Zsáktelepülés, csak közúton közelíthető meg, a 6-os főútról Nemeske-Görösgalnál letérve, Nemeske és Kistamási központján keresztül, az 58 109-es számú mellékúton.
Pettend nevét az oklevelek 1330-ban említették először Petend néven, mint a Kán nemzetséghez tartozó Siklósi Péter birtokát. A királyi földek visszavételekor a birtokot elvették tőle, de az országbíró visszaítélte neki. 1449-ben több család birtoka volt; így a laki Thúz-, a Létai és a Szőcsényi családok is birtokosai voltak. 1493-ban a Dombai családból származó Kornis Mihályné volt birtokosa. A török idők alatt is végig lakott maradt. 16. században az enyingi Török család birtoka volt. Az 1700-as évek elején gróf Nádasdy Lászlóé lett, 1807-ben pedig I. Ferenc király ajándékozta a Kegyes Tanítórendnek.
A 20. század elején Somogy vármegye Szigetvári járásához tartozott.
1910-ben a népszámlálás adatai szerint 284 lakosa volt, ebből 279 magyar, melyből 26 római katolikus, 258 református volt.
Az 1950-es megyerendezéssel a korábban Somogy vármegyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.
A 2001-es népszámlálási adatok szerint 158 lakosa volt, 2008 január elsejei adatok szerint 150 lakosa volt Pettendnek.
2018-ban 23,23 százalékos volt a munkanélküliségi ráta.
A településen 2019-ben az illetékes választási szerv elrendelte a teljes önkormányzati választás megismétlését, azzal az indokkal, hogy a névjegyzék zárásakor abban több mint kétszer annyi választópolgár szerepelt, mint a készítésekor.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 142 | 140 | 153 | 134 | 174 | 145 | 150 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,2%-a magyarnak, 69,9% cigánynak mondta magát (0,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53,4%, református 7,5%, felekezeten kívüli 12,8% (15,8% nem nyilatkozott).