Poprád (folyó)

Napjainkban a Poprád (folyó) a közvélemény széles köre számára nagyon fontos és érdekes téma. A Poprád (folyó) jelentősége egyre fontosabbá vált a társadalmi, kulturális, akadémiai és tudományos szférában, vitákat és reflexiókat generálva a következményeiről és következményeiről. Különböző nézőpontokból és megközelítésekből a Poprád (folyó)-hez, eredetéhez, evolúciójához és a jelenlegi társadalomra gyakorolt ​​hatásához kapcsolódó különböző szempontokat tárgyalták. Ebben a cikkben elmélyülünk a Poprád (folyó) izgalmas világában, feltárjuk annak különböző dimenzióit, és elemezzük a relevanciáját a jelenlegi kontextusban.

Poprád
A Poprád Leluchów (Lengyelország) közelében
A Poprád Leluchów (Lengyelország) közelében
Közigazgatás
Országok Szlovákia,
 Lengyelország
Földrajzi adatok
Hossz174,2 km
Vízhozam22,3 m³/s
Vízgyűjtő terület2081 km²
ForrásA Hincó-patak és Krupa-patak összefolyása
TorkolatDunajec (Újszandecnél) → VisztulaBalti-tenger
é. sz. 49° 35′ 20″, k. h. 20° 39′ 01″
Elhelyezkedése
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Poprád témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Poprád (lengyelül és szlovákul Poprad) a Dunajec jobbparti mellékfolyója, mely a Hincó-patak (szlovákul Hincov potok) és a Krupa-patak (szlovákul potok Krupá) összefolyásával keletkezik a Magas-Tátrában, Szlovákiában. A Hincó-patak, mely a Poprád forrásaként van számon tartva, a Nagy-Hincó-tóból ered, míg a Krupa a Poprádi-tóból. Találkozásuk a Menguszfalvi-völgyben található. A folyó mentén a legnagyobb település az azonos nevű Poprád városa. Bár a Kárpát-medence (az egykori Magyar Királyság) egyik folyója, nem a Dunába folyik: a lengyelországi Újszandec városánál ömlik a Dunajec folyóba. A Poprád a legnagyobb esésű folyó Szlovákiában (1567 m). Több mint 30 km keresztül, két szakaszban, Lengyelország és Szlovákia közti határfolyó.

Jobbparti mellékfolyói: Mlinica-patak (Malompatak), Varbói-patak, Leibic-patak, Jakubjánka-patak, Lubotinka-patak. Balparti mellékfolyói: Felkai-patak, Slavkovský-patak (Nagyszalóki), Tar-patak (Hideg v. Kő-patak), Késmárki Fehér-patak, Biela-patak.