Portál:Arab világ
A mai világban a Portál:Arab világ olyan téma, amely a társadalom különböző területein nagy jelentőséggel bír. Legyen szó politikai, társadalmi, kulturális vagy technológiai térről, a Portál:Arab világ nagy érdeklődést és vitát váltott ki a szakemberek és szakértők körében. Az idő múlásával a Portál:Arab világ állandó vita tárgyává vált, mivel következményei és hatásai jelentős hatással vannak mindennapi életünkre. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Portál:Arab világ különböző dimenzióit és perspektíváit, hogy jobban megértsük jelentőségét és befolyását a mai társadalomban.
Az arab világ magában foglalja mindazokat a területeket, ahol arab nyelvű vagy nemzetiségű lakosság él. Ma az észak-afrikai és közel-keleti arab többségű országokban mintegy 286 millió ember él. Az arab nyelv a Korán, ezáltal az iszlám szent nyelve. Számos ázsiai nép írása az arab íráson alapszik. A klasszikus arab kultúra akkor élte virágkorát, amikor Európa a „sötét középkor” évszázadait, és akkor indult hanyatlásnak, amikor a keresztes háborúkkal a nyugati civilizáció ismét megismerte és megkedvelte kelet gazdaságát, és hamarosan részben ezek nyomdokain kialakította a humanista reneszánsz kultúrát.
Az arabság csak a 20. század elején ébredt nemzeti öntudatra, és a mai eseményeket ez azóta meghatározza – ahogy az a tény is, hogy a határok mind a mai napig a brit és francia gyarmatosítók által kijelölt mesterséges vonalak. Az arab államok érdekvédelmi szövetsége az Arab Liga, amelynek politikai okokból az elenyésző számú arab lakossággal rendelkező Szomália is a tagja - ellenben a nagyrészt arab lakossággal bíró Nyugat-Szahara nem képviselteti magát a szervezetben, mivel mind Mauritánia, mind Marokkó igényt formál területeire.
Az úd (arab írással عود – ʿūd) pengetős hangszer, a muszlim világ zenekultúrájának egyik legfontosabb hangszere. A rövidnyakú lantok családjába sorolható, háta domború, fogólapja is van. Az európai lant az údból alakult ki.
A 10. századi arab szerzők a hangszert egy barbat nevű perzsa hangszerből származtatják, sőt azonosítják vele. 14. századbeli arab történetírók kifejlődését a 3. századra teszik, és összefüggésbe hozzák a manicheizmussal, sőt magával Manival, ami hihető, mivel a vallás követői fontos szerepet tulajdonítottak a zenének, másfelől ez meg is felel a hangszer feltételezett keletkezési helyének és idejének. Kelet felé a Selyemutat követve terjedt el. Az Arab-félszigeten viszonylag későn, először a 9. században említik az údot írásos források.
A hangszer szigorú harmóniai arányok szerint épül fel. Egy 10. századi enciklopédia szerint a test hosszúsága másfélszerese a szélességnek, a szélesség fele a mélységnek, a nyak hossza negyede a test hosszúságának. Ezeket a szabályokat a korpuszra vonatkozólag napjaink hangszerei is elég pontosan betartják.
A régi úd négyhúros volt, ma leggyakrabban öt pár bél- vagy selyemhúrral van felszerelve, de lehet rajta még egy hatodik, szimpla húr is.
...hogy a 7. századi arab hódításnak és az iszlám ezt követő elterjedésének köszönhetően az egyébként indoeurópai nyelvcsaládba tartozó perzsa nyelv szókincsének mintegy 60%-a arab eredetű, és az arab írás egy némileg módosított változatát használják a lejegyzésére?
...hogy az ókori pogány arabság élete annyira összeforrt az általuk háziasított egypúpú tevékkel, hogy a nép első, Kr. e. 9. századból ismert említése, mely egy asszír feliraton látható, az arabokkal együtt a tevéket is említi, és hogy egy-egy állat megölése komoly törzsek közti háborúskodáshoz is vezethetett?
Segíteni szeretnél?
- Bővítsd a csonkokat!
- Készíts új cikkeket!
- Kategorizáld megfelelően a szócikkeket!
- Illusztráld a cikkeket!
- Írd meg a véleményed!
- Céljaink: Az arab világgal kapcsolatos szócikkek karbantartása, fejlesztése,kategorizálása, bővítése. Ha szeretnél csatlakozni, jelezd a portál vitalapján! Köszönjük!