A Portál:Világörökség napjainkban nagyon aktuális téma, hiszen világszerte számos ember érdeklődését keltette fel. Megjelenése óta sokféle véleményt és vitát váltott ki, valamint hatással volt a társadalom különböző területeire. Jelentősége abban rejlik, hogy milyen hatással van az emberek mindennapi életére, valamint abban, hogy jelentős változásokat idézhet elő különböző szempontok szerint. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Portál:Világörökség különböző oldalait és hatásait, azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító elemzést nyújtsunk a ma oly fontos témáról.
A világörökségi helyszínek olyan kulturális vagy természeti szempontból egyedinek számító értékek, melyeket az UNESCO keretén belül működő Világörökségi Bizottság (World Heritage Committee) az általa igazgatott Világörökség Programba felterjesztett. A program célja az emberiség kulturális és természeti örökségének védelme, azok nyilvántartásba vétele. A programot a Világ kulturális és természeti örökségének megóvását célzó egyezmény(Convention Concerning the Protection of World Cultural and Natural Heritage) név alatt 1972. november 16-án alapították. Az alapítás óta több mint 180 ország ratifikálta a megállapodást.
Jelenleg 1031 világörökségi helyszínt tartunk számon 163 különböző országban. Magyarországi helyszínek először 1987-ben kerültek a listára, Budapesten a Duna-part látképe és a budai várnegyed, valamint Hollókő ófaluja és táji környezete. Ma Magyarországon nyolc világörökségi helyszín található, és további tizenegy helyszín vár a megmérettetésre.
A Királyok völgye 62 (KV62) Tutanhamonegyiptomi fáraó sírja a Királyok völgyében. A sír, amelyet Howard Carter brit régész fedezett fel 1922-ben, az egyetlen olyan fáraósír, amely a 20. századig közel érintetlenül fennmaradt. Felfedezése tulajdonosát – akinek neve az ókorban halála után hamar feledésbe merült – az egyik leghíresebb fáraóvá tette. A nyolc éven át tartó feltárás során kb. 3500 lelet került elő, közülük több olyan, ami a legismertebb óegyiptomi leletek közé tartozik. 2006-ig ez volt az utolsó sír, amelyet a Királyok völgyében találtak.
Tutanhamon gyermekként került trónra, a XVIII. dinasztia utolsó olyan fáraójaként, aki a királyi család vér szerinti tagja volt. Az uralkodóház vele kihalt, az őt követő Ayt és Horemhebet feltételezett családi kapcsolataik alapján sorolják a dinasztiához. Az ifjú fáraó uralkodása arra a időszakra esett, amikor Egyiptomban – az Aton napisten egyedüli tiszteletét bevezetni kívánó Ehnaton fáraó halála után – megkezdődött a régi istenek kultuszának helyreállítása. Ehnaton és közvetlen családtagjai emlékét – így Tutanhamonét is – a későbbi uralkodók igyekeztek kitörölni az emlékezetből. Ennek – valamint annak, hogy a kétszáz évvel később uralkodott VI. Ramszesz közeli sírja, a Királyok völgye 9 építésekor a törmeléket a Tutanhamon-sír bejárata elé halmozták – köszönhető, hogy az alig húszévesen elhunyt fáraó sírját két rablási kísérlettől eltekintve nem háborgatták, holléte egészen újkori felfedezéséig a feledésbe merült.
Az UNESCO Világörökségi Bizottsága 45. ülésszakát Oroszország Ukrajna elleni inváziója miatt nem az eredetileg tervezett Kazanyban tartják meg júniusban. „Nem lehet megtartani a Világörökségi Bizottság 45. ülését Kazanyban vagy orosz elnökség alatt, miközben az utóbbi Ukrajnában "kiemelkedő egyetemes értéket" pusztít el” – közölték a bizottságban. A rendezvényt nem halasztják el, hiszen idén ünneplik az egyezmény 50. évfordulóját, de az ülés új helyszínét még nem közölték.– Open letter to the UNESCO World Heritage Committee (gov.uk, 2022-04-08)
Az UNESCO Világörökség Bizottsága 43. ülésszakát 2019. június 30. és július 10. között tartja Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban.
Az UNESCO Világörökség Bizottsága 42. ülésszakát 2018. június 24. és július 4. között tartja Bahrein fővárosában, Manamában.
2017. július 12.: Az UNESCO Világörökség Bizottsága 41. ülésszakát július 2. és 12. között tartotta Krakkóban. A testület húszonegy (18 kulturális és 3 természeti) új helyszín felvételéről döntött. Továbbá kibővítették, illetve módosították öt, a listára korábban felvett helyszín határait. Angola és Eritrea a világörökségi helyszínnel rendelkező országok közé került.
2016. július 18.: Az UNESCO Világörökség Bizottsága 40. ülésszakát július 10. és 17. között tartotta meg Isztambulban. A testület 21 új helyszín, köztük 12 kulturális, 6 természeti és 3 vegyes (kulturális és természeti) helyszín felvételéről döntött.