Pula (Magyarország)

Ebben a cikkben elmélyülünk a Pula (Magyarország) lenyűgöző világában, feltárva annak különböző oldalait, jelentését és az élet különböző területeire gyakorolt ​​lehetséges hatásait. A Pula (Magyarország) az idők során érdeklődés és vita tárgya volt, kíváncsiságot és elmélkedéseket ébresztett a tudománytól a populáris kultúráig különböző területeken. Ebben az olvasmányban végig elemezzük ennek relevanciáját a jelenlegi kontextusban, valamint az ötletek és perspektívák alakulására gyakorolt ​​hatását. Nem számít, hogy Ön amatőr vagy szakértő a témában, ez a cikk elvezeti Önt a Pula (Magyarország) új szempontjainak felfedezéséhez, és minden bizonnyal új látásmódot ad ebben a témában.

Pula
Pula címere
Pula címere
Pula zászlaja
Pula zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásVeszprémi
Jogállásközség
PolgármesterSzenger István Bálint (független)
Irányítószám8291
Körzethívószám88
Népesség
Teljes népesség168 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség13,11 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,64 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 59′ 50″, k. h. 17° 38′ 45″Koordináták: é. sz. 46° 59′ 50″, k. h. 17° 38′ 45″
Pula (Veszprém vármegye)
Pula
Pula
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Pula weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pula témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Pula (németül Pulau) község Veszprém vármegyében, a Veszprémi járásban.

Fekvése

A Balaton-felvidéket a Déli-Bakonytól elválasztó törésvonalban, a Veszprém és Tapolca között húzódó 77-es főút mellett, Veszprémtől 25 kilométerre nyugatra fekszik. A főútba itt torkollik bele észak felől, Ajka irányából a 7309-es út, ezen az úton Ajka mintegy 20 kilométer távolságban érhető el. Pula az Eger-séd (Eger patak) völgyének legkeletibb települése.

Története

Határában kora vaskori, Árpád-kori településnyomok találhatóak. A falu közelében állt a 13. században alapított tálodi monostor, amely a 16. században elnéptelenedett, majd a török veszély miatt felrobbantották. Pula első írásos említése 1357-ből származik (Pola); ekkor a Rátóti család birtoka volt. A 16. századtól elnéptelenedett. A község lakossága 70-80%-ban német nemzetiségű, őseiket az Esterházy család hívta be 1746-ban. A község arculata ma is őrzi a német építészeti hagyományokat, az udvart lezáró, keresztben álló pajtákat.

Az 1950-es megyerendezésig Zala vármegye Tapolcai járásához tartozott.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Reményi Antal (független)
  • 1994–1996: Reményi Antal (független német kisebbségi)
  • 1996–1998: …
  • 1998–2002: Kertész Lajos (független)
  • 2002–2006: Kertész Lajos (független)
  • 2006–2010: Kertész Lajos (független)
  • 2010–2014: Kertész Lajos (független)
  • 2014–2019: Szenger István Bálint (független)
  • 2019-től: Szenger István Bálint (független)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
195
196
194
186
178
168
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,5%-a magyarnak, 32,8% németnek, 3,7% cigánynak mondta magát (0,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,7%, református 3,2%, evangélikus 6,9%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 2,6% (11,1% nem nyilatkozott).

Nevezetességei

  • Az Öcs felé vezető út mellett ritka természeti kincset, olajpalát (alginit) bányásznak. Munka közben több millió éves állatmaradványokra, többek között egy ősorrszarvú 3 m hosszú csontvázára találtak.
  • A római katolikus templomot Eszterházy Károly gróf megbízásából Fellner Jakab építette barokk stílusban 1797-ben. A barokk stílusú Szent Flórián kápolna 1773-ban épült, 1993-ban szépen helyreállították.
  • A község történetét a falumúzeum helytörténeti gyűjteménye mutatja be a Fő u. 35. szám alatt. Gazdag a község kulturális élete. A katolikus templomban komolyzenei hangversenyeket rendeznek. Megemlékeznek a Flórián és a Szent Ignác napról.
  • Az elmúlt években részt vettek a júliusi Művészetek Völgye rendezvényeiben.
  • Tálodi kolostorrom
  • Népi lakóházak

Képgaléria

Jegyzetek

  1. a b Pula települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Pula települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Pula települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  5. Pula települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  6. Pula települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  7. Pula települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  8. Pula települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  9. Pula települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  10. Pula Helységnévtár

További információk