Ebben a cikkben részletesen elemezzük a Rádfalva-et, amely témát az elmúlt években nagy jelentőségűvé vált. A Rádfalva egy olyan fogalom, amelyet széles körben tanulmányoznak különböző területeken, a pszichológiától a közgazdaságtanig, beleértve a szociológiát és a politikát is. A történelem során a Rádfalva szakértők és akadémikusok, valamint általában a közvélemény vitájának és elmélkedésének tárgya volt. Ebben az értelemben rendkívül fontos a Rádfalva ismerete és megértése elmélyítése annak érdekében, hogy szélesebb és világosabb képet kapjunk a társadalomra és a mindennapi életre gyakorolt hatásáról. Ebben a cikkben azt javasoljuk, hogy vizsgáljuk meg a Rádfalva többféle dimenzióját és oldalát azzal a céllal, hogy gazdagítsuk a vitát és elősegítsük a témával kapcsolatos kritikai gondolkodást.
Rádfalva | |||
református templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Siklósi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kasza Zoltán (Fidesz-KDNP) | ||
Irányítószám | 7846 | ||
Körzethívószám | 72 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 184 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 14,75 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 12,88 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 51′ 40″, k. h. 18° 07′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 51′ 40″, k. h. 18° 07′ 20″ | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Rádfalva témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Rádfalva község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.
Harkány nyugati vonzáskörzetében helyezkedik el, a szomszédos települések: északkelet felől Diósviszló, délkelet felől Drávaszerdahely, dél felől Drávacsepely, délnyugat felől Drávapiski, nyugat felől Kórós, északnyugat felől pedig Hegyszentmárton.
Csak közúton közelíthető meg, az 5814-es út felől Diósviszlón át az 58 117-es számú mellékúton. Kóróssal és az 5804-es út drávacsepelyi szakaszával változó minőségű, alsóbbrendű önkormányzati utak kötik össze.
Rádfalva (Rád, Drávarád) nevét 1077-ben említették először az oklevelek, Drawa, Draua formában.
I. László király 5 birtokon 200 háznépet (mansionses) adott a pécsváradi apátságnak. Ezek egyike a Dráva síkságán feküdt, s határát leiratták. Az oklevél határleírásában szereplő Rádtartója (Radtorloua) és Radó hida helynév a falunak nevet adó Rád (Radó) nevét tartotta fenn, aki azonos lehet az 1057-ben a megyében birtokos Radó nádorral. A kémesi uradalom 1177 évi határjárásában ugyancsak a Szent Benedek, azaz a pécsváradi apátság birtokának mondják.
A településen 2013. május 12-én időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester lemondása miatt.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 187 | 192 | 190 | 169 | 166 | 194 | 184 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 72,4%-a magyarnak, 8,3% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (27,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,7%, református 10,4%, evangélikus 1%, felekezeten kívüli 4,2% (41,1% nem nyilatkozott).