Régészet

Ebben a cikkben a Régészet-et fogjuk megvizsgálni, amely ma nagyon releváns téma, amely nagy érdeklődést váltott ki a különböző ágazatokban. A Régészet egy olyan fogalom, amely az elmúlt években viták és elemzések tárgyát képezte, és a társadalomra gyakorolt ​​hatása jelentős. Megjelenése óta a Régészet ellentmondó véleményeket generált, és a terület szakértői és tudósai számára elmélkedés forrása volt. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Régészet-hez kapcsolódó különböző szempontokat, az eredetétől az idők során bekövetkező fejlődéséig, valamint kitérünk a következményeire és a megfelelő területen gyakorolt ​​hatására.

 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Mexikóban talált indián (zapoték) romváros régészeti feltárása, (Monte Albán, Oaxaca)

A régészet vagy archeológia tudománya a régi korok kultúráit tanulmányozza különböző tárgyi leletek alapján.

Bevezetés

A régészet legfontosabb társtudománya a történettudomány, amely a régészek kutatási eredményeit is felhasználja a történelem feltárásához. További társtudományai az antropológia, (fizikai és kulturális antropológia), paleontológia, (paleozoológia és paleobotanika: őslény- és ősnövénytan), földtudomány, nyelvészet és művészettörténet. A régészetet a történettudomány, nyelvészet és művészettörténet eszközeivel ötvözi például az egyiptológia és az asszíriológia.

Magyarországon régészetet az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanítanak.

A régészet módszerei és fő területei

Felsőpakony, ásatás. Légifotó

A régészek leggyakoribb módszere az ásatás, amikor a föld alól tárják fel pontos tervek és rendszerezés alapján a múltbeli épületek vagy sírok maradványait. Ezenkívül víz alatti és barlangi régészeti kutatások is előfordulnak.

A régészet hazánkban is gyakorolt fontos ágai:

Ősrégészet (őskőkorszak, neolitikum, rézkor), a bronzkor és a vaskor régészete.
Egyiptomi régészet (egyiptológia).
Klasszikus régészet /"classica archaeologia"/ (Görögország és Róma).
Középkori régészet (ezen belül például a népvándorláskor, a honfoglalás-kor, az Árpád-kor és a késő középkor régészete)

Emlékek a föld alatt

Sok olyan régi város vagy városrész van, ahol a legöregebb házak bejárata az utca szintje alatt található. Ennek nem az az oka, hogy mint a mesékben, a városok elsüllyednek, hanem az, hogy a földfelszín szintje sokféle lassan és észrevétlenül, de emelkedik. De hogyan? A levegőben milliónyi porszemcse lebeg, és ez a por leülepedik a földre, és egyre emeli a felszínt. Sok házat és várat így temetett be a szél.

Régészet válfajai és társtudományai

Helyszín alapján:

Egyes fajtái:

Az elméleti régészet válfajai:

Segédtudományai:

Fő régészeti korszakok

Régészeti korszakok
Sablon:Régészeti korszakok
Bővebben: Régészeti korszakok

Régészeti kultúrák

A régészek a jellegzetes azonosságokat mutató leletegyütteseket földrajzi terület, illetve korszak szerint összekapcsolják, mint a feltételezhetően összetartozó emberi közösségek, törzsek vagy népek hagyatékát. Ezeket az összetartozó leletegyütteseket, illetve a mögöttük álló hajdani kultúrákat nevezik régészeti kultúráknak.

Régészettel foglalkozó intézmények Magyarországon

Régészeti intézet

Múzeumok

Tanszékek

Magáncégek

Kapcsolódó szócikkek

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ PPKE BTK Történelem Szak – Keresztény Régészet Szakirány. Pázmány Péter Katolikus Egyetem honlapja. . (Hozzáférés: 2016. március 25.)
Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot