Rőtfalva

Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Rőtfalva témáját, elemezve annak eredetét, fejlődését és relevanciáját a mai társadalomban. Bevezetjük az olvasókat a Rőtfalva történetébe és kontextusába, és belemélyedünk annak számos oldalába és dimenziójába, a kulturális hatásaitól a mindennapi életben betöltött következményeiig. Átfogó megközelítésen keresztül megvizsgáljuk a Rőtfalva-ről alkotott különböző nézőpontokat és véleményeket, és olyan panorámaképet nyújtunk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük annak jelentőségét a kortárs tájban. Reméljük, hogy az olvasás végére az olvasók teljesebb és gazdagabb megértést kapnak a Rőtfalva-ről, miközben motivációt is éreznek, hogy elgondolkodjanak a saját jelentésén és relevanciáján az életükben.

Rőtfalva (Rattersdorf)
Búcsú Rőtfalván
Búcsú Rőtfalván
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományBurgenland
RangRépcekethely településrésze
JárásRépcekethely
Alapítás éve1279
PolgármesterRudolf Draskovits
Irányítószám7443
Körzethívószám02611
Forgalmi rendszámOP
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság459 m
Terület4,069 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 24′, k. h. 16° 30′Koordináták: é. sz. 47° 24′, k. h. 16° 30′
SablonWikidataSegítség

Rőtfalva (1899-ig Rőt, németül: Rattersdorf, horvátul: Ratištrof) Répcekethely településrésze Ausztriában, Burgenland tartományban a Felsőpulyai járásban.

Fekvése

Kőszeggel átellenben a magyar határ mellett a határátkelő osztrák oldalán fekszik. A település a Kőszegi-hegység Hétforrás alatti völgyében meghúzódva helyezkedik el. Két főút találkozik itt a B61 és B55, csatlakozva a magyarországi 87-es főúthoz.

Nevének eredete

Régi regősszállás a Gyöngyös mentén, neve a regősök régi röjtök nevéből alakulhatott ki.

Története

1279-ben "Reuth" néven említik először. 1397-ben "Reuth", 1464-ben "Rewth" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A kőszegi váruradalomhoz tartozott, majd 1390-ben a Kanizsai család lékai uradalmának része lett. Római katolikus temploma a 13. század elején épült, szentély felőli homlokzatán 1207-es évszám látható. A templomot eredetileg a Kisboldogasszony tiszteletére szentelték. 1532-ben a török lerombolta, de újjáépítették. Temploma 1580 körül a protestánsoké lett és csak 1650-ben az ellenreformáció hatására lett újra a katolikusoké. Esterházy Pál herceg 1696-ban teljesen újjáépíttette. A falu 1535-től 1676-ig a Nádasdy család birtoka volt. Ekkor az Esterházy család szerezte meg.

Vályi András szerint " RŐTH. Rattersdorf. Ném. falu Vas Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kőszeghez 3/4 órányira. Nevezetesíti a’ B. Szűznek Képe, ’s bútsú járásai népesek; határja jól termő, vagyonnyai külömbfélék, piatza közel."

Fényes Elek szerint " Röth, német falu, Vas vgyében, közel Kőszeghez, h. Eszterházy uradalmában, 562 kath. lak., paroch. szentegyházzal, hova népes bucsújárások történnek."

Vas vármegye monográfiája szerint "Rőt, érdekes régi Gyöngyös menti község. A házak száma 106, lakosaié, akik német ajkúak és r. kath. és ág. ev. vallásúak, 591. Régi búcsujáróhely, melynek plébániája a XIII. században keletkezett. Híres szép templomát a protestánsok 110 évig bírták; de 1650-ben ismét visszaállíttatott. Kegyura herczeg Eszterházy Pál." 1910-ben 687, túlnyomóan német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott. Rendekkel együtt településcserével került Ausztria birtokába Ólmodért és Szentpéterfáért cserébe 1923-ban (ld. még soproni népszavazás/További területváltozások a soproni siker nyomán). 1908. november 5-én átadták a Sopron–Kőszeg-vasútvonalat, helyben vasútállomás létesült. Kőszeg és Rőtfalva között 1951-ig zajlott személyforgalom, ezután az osztrák személyvonatok végállomása lett itt. A teherszállításban a határátmenet 1960-ig fennmaradt. 1968. április 28-án megszűnt a személyforgalom a Rőtfalva - Felsőpulya szakaszon és a pályát Felsőlászlóig felszedték.

A közúti határátkelőhely a schengeni egyezmény kiterjesztése után bezárásra került, az egykori vámház épületében ezután működő rendőrség 2011-ben bezárt. Ma szolgáltatóházként működik. Az átkelő épületét a tartományi tanács bontás fejében értékesítette és 2013. október elején elbontásra is került a B55-ös főút közepéről.

Az egykori vasútállomás, ma lakóház

A falunak alig több mint 500 lakosa van. Előkészítés alatt áll az S31-es autóút Felsőpulya-Rőtfalva szakasz - Pullendorfer Straße - építése, amely várhatóan 2014-re készül el, tehermentesítve a falut az átmenő forgalomtól.

Nevezetességei

  • Sarlósboldogasszony tiszteletére szentelt védőfallal övezett római katolikus kegytemploma 1279-ben már állt. A 14. században gótikus stílusban a középső hajóval és a sokszögzáródású, támpilléres szentéllyel bővítették. A hajó északi oldalához a 15. században késő gótikus templomhajót és sokszöges záródású, támpilléres szentélyt építettek. 1502-ben a déli falhoz egy mellékhajót kapcsoltak. A templom mai formáját az 1696-os barokk átépítés után nyerte el. 1644-ben egy kőszegi asszony adományozta a templomnak a gyermekét tápláló Mária kegyképét, amely azonban Lékára került. 1660-tól a lékai templom képének másolata látható itt. Kegyszobrát Eszterházy Pál adományozta 1676-ban. Évszázadok óta búcsújáróhely, keleti oldalánál van a szent forrás. A kút a 19. században beomlott, de 1964-ben helyreállították.
  • Minden évben gyalogos Nagyboldogasszony zarándoklatot tartanak Rőtfalvára Kőszegről, a Jézus szíve templomtól, augusztus közepén.
  • Jól kiépített és festői szépségű kerékpárút köti össze Lékával és Répcekéthellyel.
  • A Hétforrás felől túraútvonal indul a faluban.
  • Egykori vasútállomása és bakterháza [halott link] a volt határátkelőhely mellett még áll (Sopron–Kőszeg-vasútvonal).

Külső hivatkozás

Jegyzetek

  1. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Vas vármegye
  5. nyugat.hu (2013. október 18.). Galéria: A határépítmény bontása Rattersdorfnál (Rőtfalva) és a határ magyar oldala (Kőszeg). nyugat.hu. (Hozzáférés: 2013. október 22.)  
  6. ORF.at (2012. január 12.). Kész az S31-es környezettanulmánya. volksgruppen.orf.at-magyarok. . (Hozzáférés: 2012. január 19.)