Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Rőtfalva témáját, elemezve annak eredetét, fejlődését és relevanciáját a mai társadalomban. Bevezetjük az olvasókat a Rőtfalva történetébe és kontextusába, és belemélyedünk annak számos oldalába és dimenziójába, a kulturális hatásaitól a mindennapi életben betöltött következményeiig. Átfogó megközelítésen keresztül megvizsgáljuk a Rőtfalva-ről alkotott különböző nézőpontokat és véleményeket, és olyan panorámaképet nyújtunk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük annak jelentőségét a kortárs tájban. Reméljük, hogy az olvasás végére az olvasók teljesebb és gazdagabb megértést kapnak a Rőtfalva-ről, miközben motivációt is éreznek, hogy elgondolkodjanak a saját jelentésén és relevanciáján az életükben.
Rőtfalva (Rattersdorf) | |
Búcsú Rőtfalván | |
Közigazgatás | |
Ország | Ausztria |
Tartomány | Burgenland |
Rang | Répcekethely településrésze |
Járás | Répcekethely |
Alapítás éve | 1279 |
Polgármester | Rudolf Draskovits |
Irányítószám | 7443 |
Körzethívószám | 02611 |
Forgalmi rendszám | OP |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 459 m |
Terület | 4,069 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 24′, k. h. 16° 30′Koordináták: é. sz. 47° 24′, k. h. 16° 30′ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Rőtfalva (1899-ig Rőt, németül: Rattersdorf, horvátul: Ratištrof) Répcekethely településrésze Ausztriában, Burgenland tartományban a Felsőpulyai járásban.
Kőszeggel átellenben a magyar határ mellett a határátkelő osztrák oldalán fekszik. A település a Kőszegi-hegység Hétforrás alatti völgyében meghúzódva helyezkedik el. Két főút találkozik itt a B61 és B55, csatlakozva a magyarországi 87-es főúthoz.
Régi regősszállás a Gyöngyös mentén, neve a regősök régi röjtök nevéből alakulhatott ki.
1279-ben "Reuth" néven említik először. 1397-ben "Reuth", 1464-ben "Rewth" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A kőszegi váruradalomhoz tartozott, majd 1390-ben a Kanizsai család lékai uradalmának része lett. Római katolikus temploma a 13. század elején épült, szentély felőli homlokzatán 1207-es évszám látható. A templomot eredetileg a Kisboldogasszony tiszteletére szentelték. 1532-ben a török lerombolta, de újjáépítették. Temploma 1580 körül a protestánsoké lett és csak 1650-ben az ellenreformáció hatására lett újra a katolikusoké. Esterházy Pál herceg 1696-ban teljesen újjáépíttette. A falu 1535-től 1676-ig a Nádasdy család birtoka volt. Ekkor az Esterházy család szerezte meg.
Vályi András szerint " RŐTH. Rattersdorf. Ném. falu Vas Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kőszeghez 3/4 órányira. Nevezetesíti a’ B. Szűznek Képe, ’s bútsú járásai népesek; határja jól termő, vagyonnyai külömbfélék, piatza közel."
Fényes Elek szerint " Röth, német falu, Vas vgyében, közel Kőszeghez, h. Eszterházy uradalmában, 562 kath. lak., paroch. szentegyházzal, hova népes bucsújárások történnek."
Vas vármegye monográfiája szerint "Rőt, érdekes régi Gyöngyös menti község. A házak száma 106, lakosaié, akik német ajkúak és r. kath. és ág. ev. vallásúak, 591. Régi búcsujáróhely, melynek plébániája a XIII. században keletkezett. Híres szép templomát a protestánsok 110 évig bírták; de 1650-ben ismét visszaállíttatott. Kegyura herczeg Eszterházy Pál." 1910-ben 687, túlnyomóan német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott. Rendekkel együtt településcserével került Ausztria birtokába Ólmodért és Szentpéterfáért cserébe 1923-ban (ld. még soproni népszavazás/További területváltozások a soproni siker nyomán). 1908. november 5-én átadták a Sopron–Kőszeg-vasútvonalat, helyben vasútállomás létesült. Kőszeg és Rőtfalva között 1951-ig zajlott személyforgalom, ezután az osztrák személyvonatok végállomása lett itt. A teherszállításban a határátmenet 1960-ig fennmaradt. 1968. április 28-án megszűnt a személyforgalom a Rőtfalva - Felsőpulya szakaszon és a pályát Felsőlászlóig felszedték.
A közúti határátkelőhely a schengeni egyezmény kiterjesztése után bezárásra került, az egykori vámház épületében ezután működő rendőrség 2011-ben bezárt. Ma szolgáltatóházként működik. Az átkelő épületét a tartományi tanács bontás fejében értékesítette és 2013. október elején elbontásra is került a B55-ös főút közepéről.
A falunak alig több mint 500 lakosa van. Előkészítés alatt áll az S31-es autóút Felsőpulya-Rőtfalva szakasz - Pullendorfer Straße - építése, amely várhatóan 2014-re készül el, tehermentesítve a falut az átmenő forgalomtól.