Raasdorf

A mai világban a Raasdorf olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Raasdorf a társadalom különböző területei számára releváns témává vált. Az egészségre gyakorolt ​​hatásától a gazdaságra gyakorolt ​​hatásáig a Raasdorf sok vitát váltott ki, és sokféle véleményt váltott ki. Ebben a cikkben a Raasdorf különböző szempontjait vizsgáljuk meg, és megvitatjuk a jelenlegi kontextusban betöltött fontosságát. Történelmi eredetétől a lehetséges jövőbeli következményekig a Raasdorf olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen.

Raasdorf
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományAlsó-Ausztria
JárásGänserndorfi járás
Irányítószám2281
Körzethívószám02249
Forgalmi rendszámGF
Népesség
Teljes népesség645 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság156 m
Terület13,21 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 14′ 48″, k. h. 16° 33′ 52″Koordináták: é. sz. 48° 14′ 48″, k. h. 16° 33′ 52″
Raasdorf weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Raasdorf témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Raasdorf osztrák község Alsó-Ausztria Gänserndorfi járásában. 2020 januárjában 640 lakosa volt.

Elhelyezkedése

Raasdorf a Gänserndorfi járásban
A Szt. Magdolna-plébániatemplom

Raasdorf a tartomány Weinviertel régiójában fekszik a Morva-mező nyugati részén, Bécstől közvetlenül keletre. Területének 0,8%-a erdő, 90,1% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat két települést egyesít: Pysdorf (15 lakos 2020-ban) és Raasdorf (625 lakos).

A környező önkormányzatok: nyugatra Bécs 22. kerülete (Donaustadt), északnyugatra Aderklaa, északra Deutsch-Wagram, északkeletre Parbasdorf, keletre Großhofen, délre Groß-Enzersdorf.

Története

Raasdorfot 1160-ban említik először. Csak 1749-ben vált önálló egyházközséggé. 1809-ben itt volt az egyik színhelye a franciák és osztrákok által vívott wagrami csatának.

Az Anschluss utáni közigazgatási reform során létrehozták Nagy-Bécset, Raasdorfot pedig integrálták a város 22. kerületébe. A második világháború után visszanyerte önállóságát. A község 1957-ig a Bécskörnyéki járáshoz tartozott, azóta a Gänserndorfi járás része.

Lakosság

A raasdorfi önkormányzat területén 2020 januárjában 640 fő élt. A lakosságszám 1981-től 2011-ig gyarapodó tendenciát mutatott, de azóta a növekedés megtört. 2018-ban az ittlakók 78,4%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,8% a régi (2004 előtti), 17,2% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,9% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,9% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 84,9%-a római katolikusnak, 3,8% evangélikusnak, 2% ortodoxnak, 1,1% mohamedánnak, 5,4% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 3 magyar élt a községben; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német (62,2%) mellett a horvátok (13,9%), a szlovének (6%) és a szerbek (3%) alkották.

A népesség változása:

2016
638
2018
645

Látnivalók

  • a Szt. Magdolna-plébániatemplom

Források

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Raasdorf című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek