Ramingstein

A mai világban a Ramingstein olyan téma, amely az élet minden területéről felkeltette az emberek figyelmét. A társadalomra, a mindennapi életre és a kultúrára jelentős hatással bíró Ramingstein ma a beszéd döntő témájává vált. A kommunikációs módra gyakorolt ​​hatásától a globális gazdaságra gyakorolt ​​hatásáig a Ramingstein szenvedélyes vitákat és eltérő véleményeket váltott ki. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Ramingstein életünkre gyakorolt ​​hatását, megvizsgálva személyes, társadalmi és globális szintű következményeit.

Ramingstein
Ramingstein címere
Ramingstein címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartománySalzburg
JárásTamswegi járás
Irányítószám5591, 8863
Körzethívószám06475
Forgalmi rendszámTA
Népesség
Teljes népesség1059 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság970 m
Terület94,21 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 04′ 32″, k. h. 13° 50′ 12″Koordináták: é. sz. 47° 04′ 32″, k. h. 13° 50′ 12″
Ramingstein weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ramingstein témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Ramingstein osztrák község Salzburg tartomány Tamswegi járásában. 2019 januárjában 1055 lakosa volt.

Elhelyezkedése

Ramingstein a Tamswegi járásban
Finstergrün vára
A Wintergrün-kastély

Ramingstein Salzburg tartomány Lungau régiójában, Salzburg, Karintia és Stájerország hármashatáránál, a Mura mentén fekszik. Északon a Murberge, délen a Lungauer Nockberge hegységek határolják. Ramingstein a Lungau egyetlen települése, amelyik 1000 m alatt fekszik. Az önkormányzat 3 településrészt és falut egyesít: Mignitz (135 lakos 2019-ben), Mitterberg (370 lakos) és Ramingstein (550 lakos).

A környező önkormányzatok: nyugatra Thomatal, északnyugatra Unternberg, északra Tamsweg, délkeletre Stadl-Predlitz (Stájerország).

Története

Ramingstein várát először 1139-ben említik.

A 15. századtól a 18. század végégig a bányászat volt a lakosság fő jövedelmi forrása. Bányászati szabályzatát I. Sigismund von Volkersdorf érsek adta ki 1459-ben. A környező hegyekben vasércet, márványt, ólmot és ezüstöt termeltek ki; a középkor során Ramingstein bármely Alpokbeli bányavidékkel vetekedhetett. 1841-ben hatalmas erdőtűz pusztított a Lungauban és ennek során az egész település leégett, beleértve a várat is (csak a templom maradt épen). Csak a 20. század elejére heverte ki a falu ezt a csapást.

Lakosság

A ramingsteini önkormányzat területén 2019 januárjában 1055 fő élt. A lakosságszám 1971 óta csökkenő tendenciát mutat. 2017-ben a helybeliek 93,6%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,7% a régi (2004 előtti), 2,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,4% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,5% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 93,4%-a római katolikusnak, 3,2% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát.

A lakosság számának változása:

2016
1 110
2018
1 059

Látnivalók

A Hollensteini Mária-templom
  • Finstergrün vára
  • Wintergrün kastélya
  • a Szt. Achatius-plébániatemplom
  • a Hollensteini Mária-templom
  • az ezüstbánya-múzeum
  • a Jagglerhof kultúrközpont

Híres ramingsteiniek

  • Sepp Holzer (1942-) író, kísérleti mezőgazdász, a természetes módszerek híve

Jegyzetek

Források

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Ramingstein című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.