Regenye

Napjainkra a Regenye általános érdeklődésre számot tartó témává vált a társadalomban. A technológia fejlődésével és az információkhoz való hozzáféréssel egyre több ember szeretne többet megtudni a Regenye-ről és annak életükre gyakorolt ​​hatásáról. Függetlenül attól, hogy a Regenye személy, hely, esemény vagy jelenség, relevanciája a mai világban tagadhatatlan. Ebben a cikkben a Regenye különböző aspektusait vizsgáljuk meg, hogy megértsük jelentőségét és hatását a különböző területeken. A történetétől a mai hatásig a Regenye olyan téma, amely arra hív bennünket, hogy reflektáljunk és értsük meg jelentését modern világunkban.

Regenye
Regenye, Fő utca
Regenye, Fő utca
Regenye címere
Regenye címere
Regenye zászlaja
Regenye zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásPécsi
Jogállásközség
PolgármesterCséplő János Béla (független)
Irányítószám7833
Körzethívószám72
Népesség
Teljes népesség159 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség24,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,15 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 58′ 12″, k. h. 18° 10′ 10″Koordináták: é. sz. 45° 58′ 12″, k. h. 18° 10′ 10″
Regenye (Baranya vármegye)
Regenye
Regenye
Pozíció Baranya vármegye térképén
Regenye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Regenye témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Regenye (horvátul: Regenja, Reginja) község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.

Elnevezései

Horvátul a falu hivatalos neve a szalántaiak által használt Regenja, de a szőkeiek által használt Reginja alakot is használták.

Fekvése

Regenye, a még 200 lelket sem számláló kicsiny település, a Pécset és Harkányt összekötő két útvonal (az 58-as főút, illetve az 5801-es, majd 5814-es utak) által közrefogott területen fekszik, egy völgyben. A megyeszékhelytől, Pécstől mintegy 14 kilométer távolság választja el, déli irányban; a környező települések közül Görcsönyből és Szilvástól is nagyjából 2–3 kilométerre helyezkedik el.

Megközelítése

Központján áthalad a Szalánta-Görcsöny közt húzódó 5828-as út, így ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala. Pécs felől két, közel egyforma hosszúságú útvonalon közelíthető meg: vagy Szalántán keresztül az 58-as főúton, majd az 5828-ason, vagy pedig Görcsönyön át, az 5801-es úton, utána szintén az 5828-asra rátérve.

Története

Regenye már az Árpád-korban is lakott település volt. Nevét az oklevelek 1230-ban említették először Regna néven.

1305-ben a Monoszló nemzetségbeli Ócsárdi család birtoka volt, és ekkor Öszerő szomszédosának, 1230-ban pedig Szilvás szomszédosának nevezték. 1332-ben Rechena, Reguna, Reguena-ként írták. sokáig színmagyar lakosú volt.

A török időkben is, mint magyar települést említik, és ez az 1930-as évekig nem változott, egy akkoriban készült összeírás szerint, a 306 lakóból mindössze 1 nem volt magyar.

Regenye életébe is változásokat hozott a második világháború, sok idegen érkezett a településre (délszlávok, németek), ennek ellenére a népesség csökkenni kezdett, e csökkenés napjainkig tart.

A lakosság nagy része római katolikus vallású. Katolikus templomán kívül a 2006-ban felújított faluház nyújt lehetőséget a közösségi együttlétre.

Szőlőhegy

Északi irányban, a 3 km-re fekvő Gyóddal, a regenyei szőlőhegy határos, de megközelíteni, sem Gyódról, sem Keresztespusztáról, de még Görcsöny felől is, csak gyalogosan lehet. A szőlőhegyen Regenye, Gyód, Görcsöny, Keresztespuszta, Ócsárd, de az utóbbi évtizedekben egyre több pécsi lakos található. A pécsiek közül sokan, a város zajától, és szennyezett levegőjétől menekülve, az egész nyarat kint töltik a szőlőhegyen, de a rendszerváltás óta eltelt időben, egyre többen „választják” állandó lakhelyükké is. Ezért egyre jobban hiányzik a gépkocsival is járható szilárd útburkolat, a villany bevezetését már többször elindították, de a magas költségek miatt, ezt sem lehetett megvalósítani. Az ivóvíz bevezetése sem lenne lehetetlen, mert a gyódi oldalon, a szőlőhegy határától kb. 150 m-re húzódó fővezetékre tudnának csatlakozni.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Tóth Lászlóné (független)
  • 1994–1998: Cséplő Béla (független)
  • 1998–2002: Cséplő János Béla (független)
  • 2002–2006: Cséplő János Béla (független)
  • 2006–2010: Ádám József (független)
  • 2010–2014: Ádám József (független)
  • 2014–2019: Cséplő János Béla (független)
  • 2019-től: Cséplő János Béla (független)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
147
165
168
143
145
138
143
159
20132014201520182019202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,6%-a magyarnak, 26% cigánynak, 0,6% németnek mondta magát (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,5%, református 2,6%, felekezeten kívüli 14,3% (14,9% nem nyilatkozott).

Nevezetességei

A települést, mely a hagyományokhoz hű elrendezésű, ma is csak egyetlen utca alkotja. Figyelmet érdemel, a falu harangtornya, és egy-két, jellegzetes tornácos parasztház, amelyek a 19. században épültek, valamint a Fő utca 25. szám alatti díszes oromzatú istálló.

A faluban csak mezőgazdasági tevékenység folyik, apró főterét hangulatos harangláb, kocsma – bolt, és buszmegálló jelzi.

Tervek

A helybéli lakosok 1995-ben a regenyei szőlőhegy útjait önerőből építették ki, összefogva a környező (Pécs, Gyód, Keresztespuszta, Görcsöny, Ócsárd) településeken élő szőlősgazdákkal. Ez nem csak anyagi hozzájárulást jelentett, hanem a gazdák tevékenyen is részt vettek az út kiépítésében. Az évek során a hegyről lezúduló esővíz, az utakat helyenként annyira megrongálta, hogy járhatatlanok, és a regenyei szőlőhegy sokadszor elkezdett villamosítás is, pénz hiányában elmaradt. Ezért, építőközösséget alkottak, a Regenyei Önkormányzat több éven át pályázatot nyújtott be a villamosítás és az út, illetve utak javítására, melyet 2005-ben megnyertek. Így a következő évben elkezdődhet az utak feljavítása, és a villanyhálózat kiépítése is. A villamosítás befejezését 2006. május végére tervezték. 2006 májusában elkészült a villamosítás, és az úthálózat majdnem fele is aszfalt burkolatot kapott.

Jegyzetek

  1. a b Regenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
  4. Regenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Regenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  6. Regenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  7. Regenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  8. Regenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  9. Regenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
  10. Regenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  11. Regenye Helységnévtár

További információk