Regula

Ez a cikk a Regula témával foglalkozik, amely nagyon fontos és érdekes a társadalom különböző területei számára. A Regula olyan téma, amely széles körű vitát váltott ki, és az évek során számos ember érdeklődését felkeltette. Ennek a cikknek a célja a Regula-hez kapcsolódó különböző szempontok alapos elemzése, az eredetétől a mai hatásig. Hasonlóképpen, különböző nézőpontokkal és megközelítésekkel foglalkozunk majd annak érdekében, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a jelentős témáról. Ezért ennek a cikknek az a fő célja, hogy átfogó és naprakész képet adjon a Regula-ről, hogy elősegítse a reflexiót és a kritikai elemzést ezzel a nagyon releváns témával kapcsolatban.

Benedek átadja a reguláját az olivetánusoknak

A regula a vallásokban azoknak az alapelveknek és szabályzatoknak a meghatározott gyűjteménye, amelynek célja, hogy az adott szerzetesrend tagjait segítse életeszményük egyéni és közösségi megvalósításában.

A regulát meg kell különböztetni a másodlagos, kiegészítő szabályoktól, a konstitúcióktól, statútumoktól, amelyek részletkérdésekre alkalmazzák a regula nagy irányelveit. A modern nyelvhasználat viszont nem tesz különbséget a regula és konstitúció között. Az Egyházi Törvénykönyv - a klasszikus regulák kivételével - sem kívánja meg ezek történetileg pontos megkülönböztetését.

Etimológia

A szó eredete a latin rego szóból származik, aminek a jelentése: szabályoz, irányít.

Kereszténység

A szerzetesi regula a kereszténységben az egyház által jóváhagyott, a szerzetesrendek által használt szabályok összessége. Általában minden rendnek van saját regulája, de előfordul, hogy több rend használja ugyanazt.

A regula meghatározza, hogy az adott szerzetesrendbe tartozó szerzetesek miként kötelesek élni, leírja a szokásokat, a jelmondatot, és kitér a rend foglalkozására is.

A legrégebbi ismert keresztény regula Pakhomiosz nevéhez fűződik.

A 12. századi II. Ince pápaságától három regula határozta meg az akkori nyugati keresztény szerzetesség életformáját :

  • Ágoston-reguláját követte az ordo canonicus,
  • Baszileiosz reguláját a dél-itáliai monostorok,
  • Benedekét pedig a többi ordo monasticus. (Ez nem azt jelenti, hogy ezek a bencés regula szerint éltek, csak ez határozta meg a monasztikus életformájukat.)

Az 1215-ös IV. lateráni zsinat a sokasodó regulák és visszaélések ellensúlyozására arra kötelezte az újonnan megjelenő rendeket, hogy a nagy regulák valamelyikét fogadják el. A domonkosok, pálosok pl. Ágoston-regulája szerint rendezték be az életüket.

Remete-regulák

A római katolikus kereszténységben a remete-reguláknak négy nagy korszaka különböztethető meg :

  1. a 10. századig: Regula Grimlaici
  2. a 10. századtól a reneszánsz korig: félremete csoportok a Benedek-, Ágoston- és Ferenc-regulát fogadták el és alkalmazták saját életükre
  3. az újkor kezdetétől a francia forradalomig az újonnan keletkezett remete-rendek vagy kongregációk függetlenedtek az ősi szerzetesrendek szellemétől
  4. napjainkig: új remetecsoportok élnek saját részletes vagy inkább csak vázlatos konstitúcióik szerint

Ismertebb regulák

Keresztény

Egyéb vallás

Jegyzetek

  1. a b c d e f g h i j Puskely Mária: Keresztény szerzetesség II.
  2. benedeki regula – Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2018. november 17.)
  3. regula – Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2018. november 17.)