Rendek
Napjainkban a Rendek olyan téma, amely különböző területeken nagy érdeklődést váltott ki. A politikától az egészségig, a divatig és a technológiáig a Rendek visszatérő beszédtéma lett. Az ezzel kapcsolatos vélemények változatosak és megoszlanak, ami gazdagító és időnként heves vitát váltott ki. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Rendek különböző szempontjait, és azt, hogy milyen hatással van jelenlegi társadalmunkra. Emellett elemezzük az évek során bekövetkezett alakulását és a jövőre vonatkozó előrejelzését. Kétségtelen, hogy a Rendek egy olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, és megérdemel egy mély és alapos elmélkedést.
| Rendek (Liebing) | |
 | |
| Rendek | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Tartomány | Burgenland |
| Rang | Répcekethely része |
| Járás | Répcekethely |
| Alapítás éve | 1390 |
| Polgármester | Rudolf Draskovits |
| Irányítószám | 7444 |
| Körzethívószám | 02611 |
| Forgalmi rendszám | OP |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 921 m |
| Terület | 7,97 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 24′ 48″, k. h. 16° 29′ 43″Koordináták: é. sz. 47° 24′ 48″, k. h. 16° 29′ 43″ | |
| Rendek weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rendek témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Rendek (németül Liebing) Répcekethely része, egykor önálló község Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőpulyai járásban.
Fekvése
A Kőszegtől 6 km-re északnyugatra, Lékátó 7 km-re keletre, a Gyöngyös patak völgyében fekszik.
Nevének eredete
A 10. században a vaskohászat elsődleges műveletét szlávul rednek-nek nevezett vasasok végezték, a falu az ő településük volt.
Története
Nevének tanúsága szerint területén ősidők óta vaskohók működtek, ahol a környező területeket bányászott vasércet dolgozták fel. A mai települést 1390-ben "Lennek" alakban említik először abban az oklevélben, melyben Luxemburgi Zsigmond király a lékai váruradalmat a Kanizsai családnak adja. 1397-ben "Alsó Lennyk", 1411-ben "Inferior Lybnyk", 1492-ben "Rennek", 1519-ben "Rednegh" alakban szerepel a korabeli forrásokban. Léka várának uradalmához tartozott. 1529-ben és 1532-ben elpusztította a török, de újjáépítették.
Vályi András szerint " RENDEK LIBING. Német falu Vas Vármegyében, földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék is, fekszik Rattersdorfnak szomszédságában, mellynek filiája; határja hegyes, fája van, legelője elég, réttyei néhol tsekélyek, mivel az áradások járják."
Fényes Elek szerint " Liebing, német falu, Vas vármegyében, Sopron vármegye szélén: 308 kath. lak., bortermesztéssel. F. u. h. Eszterházy. Ut. posta Kőszeg."
Vas vármegye monográfiája szerint "Rendek, régi község, mely már a XIV. századbeli okiratokban szerepel. Van 48 háza és 273 németajkú r. kath. és ág. ev. lakosa. Postája helyben van, távírója Kőszeg. A község a Gyöngyös patak mellett, a Kőszegtől Aspang felé tervezett vasútvonal mentén fekszik."
1910-ben 310, többségben német lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott. A község településcsere révén került Rőtfalva mellett Ólmod és Szentpéterfa ellenében osztrák uralom alá 1923-ban (ld. még soproni népszavazás/További területváltozások a soproni siker nyomán). Mára a szomszédos Rőtfalvával teljesen egybeépült.
Nevezetességei
Római katolikus temploma 1762-ben épült. Ausztria legvastagabb szelíd gesztenyefája Mária Terézia idejéből való - amely a településtől nyugatra található - átmérőjét 10 m-re, korát 350 évre becsülik.
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőségVas vármegye
- ↑ Rendek[halott link]
