Riskó Ignác

Ebben a cikkben a Riskó Ignác lenyűgöző világába fogunk beleásni. Függetlenül attól, hogy szeretne többet megtudni erről a személyről, mélyrehatóan feltárja ezt a témát, vagy felfedezi az ehhez a dátumhoz kapcsolódó legfontosabb eseményeket, ez a cikk minden szükséges információt megad. Az eredetétől a mai relevanciájáig elmerülünk egy olyan utazásban, amely lehetővé teszi számunkra, hogy alaposan megértsük a Riskó Ignác-et és annak a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatását. Nem számít, mi érdekli, ez a cikk minden olyan információt megad, amelyre szüksége van ahhoz, hogy elmerüljön a Riskó Ignác világában.

Riskó Ignác
Arcképe Muhi Sándor grafikája
Arcképe
Muhi Sándor grafikája
Született1813. július 31.
Csenger
Elhunyt1890. október 22. (77 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaköltő, megyei főjegyző, országgyűlési képviselő
Tisztségemagyarországi parlamenti képviselő (1848. július 21. – 1849. január 9.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Riskó Ignác témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Riskó Ignác (Csenger, 1813. július 31.Budapest, 1890, október 22.) költő, Szatmár megye aljegyzője, később főjegyzője, 1848-49-ben országgyűlési képviselő.

Életútja

Versei az 1840-es években az Atheneaum című rangos irodalmi folyóiratban és más divatos reformkori újságokban jelentek meg. Bajza József nagy jövőt jósolt neki. Szoros barátság fűzte Petőfi Sándorhoz, Szendrey Júliának ő mutatta be a költőt. 1848-ban Nagykároly országgyűlési képviselője lett. A Radikális Párt tagja. Ő vezette a híres áprilisi trónfosztó országgyűlésnek a jegyzőkönyvét. Neve az oratóriumban, a szószék melletti padon réztáblába vésve látható. Kormánybiztosi feladatokat is betöltött.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc bukása után börtönbüntetésre ítélték, ez a körülmény véglegesen derékba törte irodalmi pályáját, soha nem foglalkozott többé irodalommal. Az 1867-es kiegyezés után pénzügyminiszteri tisztviselő, 1885-ben mint pénzügyminisztériumi osztályfőtanácsos ment nyugdíjba.

Források