Rjúkjúiak
Napjainkban a Rjúkjúiak olyan téma, amely nagy aktualitást kapott a mai társadalomban. Az idő múlásával a Rjúkjúiak felkeltette a szakemberek, a szakértők és általában a polgárok figyelmét, vitát generálva a mindennapi élet különböző területein gyakorolt hatásairól és hatásairól. A tudományos területtől a kulturális területig a Rjúkjúiak-nek sikerült megalapoznia magát a különféle jelenségek és problémák megvitatásában és elemzésében. Éppen ezért elengedhetetlen a Rjúkjúiak tanulmányozásának és megértésének elmélyítése, hogy teljesebb és gazdagabb ismereteket szerezzünk ebben a témában. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Rjúkjúiak különböző perspektíváit és dimenzióit, és egy olyan átfogó jövőképet kínálunk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük jelentőségét és hatását a mai társadalomra.
| rjúkjúiak | |||||||||
 | |||||||||
| Rjúkjúiak tradicionális öltözékben a Meidzsi-kor idején (1868–1912) | |||||||||
| Lélekszám régiónként | |||||||||
| |||||||||
| Nyelvek | |||||||||
| Rjúkjúi nyelvek, japán nyelv | |||||||||
| Vallások | |||||||||
| rjúkjúi vallás, buddhizmus, sintó, kereszténység | |||||||||
| Rokon népcsoportok | |||||||||
| jamato, ainu, jajoi, dzsómon | |||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz rjúkjúiak témájú médiaállományokat. | |||||||||
A rjúkjúiak (琉球民族; rjúkjú minzoku; Hepburn: Ryūkyū minzoku) vagy ucsinaancsu (沖縄人; Hepburn: Uchinaanchu, ’japánul: Okinava csin’) a Rjúkjú-szigetek bennszülött népe. Legnagyobb számban Okinava és Kagosima prefektúrában élnek. Rjúkjúi nyelveket beszélnek, melyek a japán nyelvek családjába tartoznak.
A legutóbbi genetikai és antropológiai tanulmányok szerint a rjúkjúiak nagyfokú rokonságot mutatnak az ainukkal, valamint ősei közé tartoznak a Dzsómon-korban (i.e. 10 000 – i.e. 1000) élt bennszülött emberek, akik Délkelet-Ázsiából érkeztek. Ugyancsak rokonságot találtak a jamatókkal, akik kelet-ázsiai (Kína, Koreai-félsziget) migránscsoportokból álltak.
Jegyzetek
- ↑ Ian Skoggard: Okinawans. Encyclopedia of World Cultures Supplement. (Hozzáférés: 2011. augusztus 10.)
- ↑ Rabson, Steve. The Okinawan Diaspora in Japan: Crossing the Borders Within. Honolulu: University of Hawaii Press (2012). ISBN 9780824835347
- ↑ a b Suzuki
- ↑ a b Minahan 231–233. o.
- ↑ Masami
- ↑ Hendrickx 2007 65. o.
- ↑ Serafim 2008 98. o.
- ↑ Robbeets 2015 26. o.
- ↑ 日本人はるかな旅展. . (Hozzáférés: 2017. augusztus 20.)
- ↑ Yayoi linked to Yangtze area. www.trussel.com . (Hozzáférés: 2017. augusztus 20.)
- ↑ Kumar, Ann. Globalizing the Prehistory of Japan: Language, Genes and Civilisation. London and New York: Routledge Taylor & Francis Group, 79 & 88. o. (2009). ISBN 9781135784720
Források
- ↑ Hendrickx: Hendrickx, Katrien. The Origins of Banana-fibre Cloth in the Ryukyus, Japan. Leuven University Press (2007). ISBN 978-90-5867-614-6
- ↑ Masami: Masami Ito. „Between a rock and a hard place”, The Japan Times, 2009. május 12.. (Hozzáférés: 2017. február 5.)
- ↑ Minahan: Minahan, James B.. Ethnic Groups of North, East, and Central Asia: An Encyclopedia. ABC-CLIO, 231–233. o. (2014). ISBN 978-1-61069-018-8
- ↑ Robbeets: Robbeets, Martine. Diachrony of Verb Morphology: Japanese and the Transeurasian Languages. De Gruyter (2015). ISBN 978-3-11-039994-3
- ↑ Serafim: Serafim, Leon. The uses of Ryukyuan in understanding Japanese language history, Proto-Japanese: Issues and Prospects. John Benjamins Publishing (2008). ISBN 978-90-272-4809-1
- ↑ Suzuki: Suzuki, Yuka. „Ryukyuan, Ainu People Genetically Similar Read more from Asian Scientist Magazine”, Asian Scientist, 2012. december 2. (Hozzáférés: 2017. február 7.)
