Ma a Robert Townson lenyűgöző világában fogunk elmélyülni, amely téma szakértők és rajongók figyelmét egyaránt felkeltette. A Robert Townson eredetétől a mai hatásig számtalan kutatás és vita tárgya volt. Az évszázados múltra visszatekintő Robert Townson fejlődött, és alkalmazkodott a társadalom változó igényeihez. Ebben a cikkben a Robert Townson számos aspektusát tárjuk fel, a legtörténelmibb vonatkozásaitól kezdve a modern világra gyakorolt hatásáig. A terület szakértőivel együtt megvizsgáljuk főbb jellemzőit, kihívásait és lehetőségeit, mély és teljes képet adva a Robert Townson-ről és a jelenlegi kontextusban való relevanciájáról.
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
Robert Townson | |
Augustus Earle festménye (1826) | |
Született | 1762 Spring Grove, Marshgate, Surrey, Anglia |
Elhunyt | 1827. június 27. Varro Ville, sírja Paramatta-ban, Ausztrália |
Állampolgársága | |
Nemzetisége | angol |
Foglalkozása | természettudós, utazó |
A Wikimédia Commons tartalmaz Robert Townson témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Robert Townson (Spring Grove, Marshgate, Surrey, Anglia, 1762. – Varro Ville, sírja Paramatta-ban, Ausztrália, 1827. június 27.) angol természettudós, utazó, az edinburgi skót Királyi Társaság tagja (1791), az egyik első Tátra-kutató, elsőként végzett barometriai magassági méréseket.
Az 1797-ben megjelent Travels in Hungary with a short account of Vienna in the year 1793 című könyvében, amelyben alapos leírás volt az akkori Magyarországról és városairól, így írt: „A budai hegyekből látni a kecskeméti pusztaságot, ami annak a hatalmas síkságnak a része, ami Váctól, a Mátrától és Tokajtól délre egészen Máramarosig Belgrádig nyúlik, Budától és a Balatontól pedig egészen azokig a hegyekig, melyek elválasztják Magyarországot Erdélytől. … Itt vannak a nagy puszták és tanyák, ahol a sok marhát tartják, és innen látják el Bécset és a távolabbi piacokat is marhával. A síkság többségében száraz és homokos, de néhány helyen mocsaras." Járt a Tátrában is, annak több völgyét is felkereste; ő volt az első ismert turista a Fehér-tavi-csúcson (ahova egy "Grosser Hans" nevű zergevadásszal jutott fel 1793. augusztus 9-én). Járt a Bélai-havasokon, a Mészárszékeken és a Krivánon is. A Tátra flórája és faunája is érdekelte.
Kutatásai eredményét a
című, több kiadást megért könyvében jelentette meg. Ez a Tátra-kutatás egyik klasszikus műve, értékes rézlenyomatokkal illusztrálva.
1807-ben Ausztráliába távozott.