Románia földrajza

A mai világban a Románia földrajza olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár a szakmai területen betöltött jelentősége, akár a történelemben betöltött szerepe miatt, a Románia földrajza minden korosztálytól és hátterű egyén figyelmét felkeltette. Az idő előrehaladtával nyilvánvalóvá válik a Románia földrajza-hez kapcsolódó minden megértésének és mélyreható elemzésének fontossága, mivel hatása túlmutat a határokon, és a mindennapi élet számos aspektusát felöleli. Ebben a cikkben belemerülünk a Románia földrajza világába, hogy feltárjuk a különböző oldalait, és felfedezzük a mai világra gyakorolt ​​valódi hatását.

Románia
é. sz. 46° 00′, k. h. 25° 00′
KontinensEurópa
SzubrégióKözép-Európa
Főbb területi jellemzők
Teljes terület238 391 km²
Partvonal193,5 km
Szárazföldi határ3149,9 km
Környező országokMagyarország, Ukrajna, Moldova, Szerbia, Bulgária
Extrém területi jellemzők
Legmagasabb pontMoldoveanu-csúcs, 2544 m
Legalacsonyabb pontFekete-tenger, 0 m
Leghosszabb folyóDuna, 1075 km
Legnagyobb szárazföldi vízfelületRazelm-tó, 415 km²
Használatban levő terület
Megművelhető terület41 %
Egyéb jellemzők
Éghajlatmérsékelt kontinentális
Domborzathegységek és dombságok, nyugaton és délen síkság
Természeti kincsekszén, fa, földgáz, vasérc,
Természeti veszélyekföldrengés, földcsuszamlás
Környezeti problémáktalajerózió, vízszennyezés, légszennyezés,
A Wikimédia Commons tartalmaz Románia témájú médiaállományokat.

Románia földrajzilag Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget északi részén helyezkedik el. Meghatározó jellegű természetföldrajzi elemei a Kárpátok, a Duna és a Fekete-tenger. A Kárpátok teljes hosszának 2/3-a Románia területén húzódik, ez a hegység alkotja az ország domborzati vázát. A Duna hosszának ugyancsak mintegy 2/3-a érinti az ország területét és vízgyűjtőjéhez tartozik az ország területének túlnyomó része. Romániának több mint 190 km-es tengerpartja nyílik a Fekete-tengerre, ami gazdasági szempontból nagyon jelentős.

Általános adatok

Románia területe 238 391 km². Legmagasabb pontja a Moldoveanu-csúcs (2544 m), a legmélyebben a Fekete-tenger partja található (0 m).

Határok

Északról Ukrajna, keletről Moldova, Ukrajna és a Fekete-tenger, északnyugatról Magyarország, délnyugatról Szerbia, délről Bulgária határolja.

Domborzata

Az ország domborzata változatos, a felszíni domborzati formák szinte mindegyike jelen van, nagyjából hasonló arányban. A hegyek, azaz a 800 méternél magasabban fekvő területek Románia területének 28%-át teszik ki, 200 és 800 méter magasság közötti fennsíkokon és dombvidékeken fekszik az ország 42%-a, a maradék 30%-ot a 200 méter alatti magasságú síkságok adják.

A Kárpátok (román: Carpații) teljes hosszának kétharmada Románia területére esik, az ország természetföldrajzi gerincét képezi., legmagasabb csúcsai 2500 métert is elérik. A hegység két nagy területre különíti el az országot. E két nagy terület között húzódik félkörívben a Keleti-Kárpátok (Carpații Orientali) és a Déli-Kárpátok (Carpații Meridionali) hegységrendszere. A Déli-Kárpátok folytatásaként az Al-Dunáig tart a Bánsági-hegyvidék (Muntii Banatului).

A Kárpátok hegyláncai főleg Erdélyt uralják, melynek csúcsai még a 2500 métert is elérik. A legmagasabb a Moldoveanu-csúcs (2544 m). A Keleti- és a Déli-Kárpátok fogja közre keletről és délről az Erdélyi-medencét és az Erdélyi-középhegységet. Utóbbi a Nyugati-Kárpátok része.

A Kárpátoktól délre és keletre, Havasalföldön és Moldvában dombságok fekszenek, amelyek széles, termékeny, folyók által feltöltött alföldekre néznek.

Románia domborzata, hegységei, főbb városai

Domborzati tájegységei

Kárpátok

Előkárpátok (Szubkárpátok)

Két fő része:

További részek:

Hátságok

Alföldek

  • Román-alföld az ország déli részén
  • az Alföld romániai része az ország nyugati szélén (a román földrajzban Nyugati-alföld a neve)

Egyéb tájegységek

Hegycsúcsok

Románia tíz legmagasabb hegycsúcsa:

Hely Név Magasság Hegység
1. Moldoveanu-csúcs 2544 m Fogarasi-havasok
2. Negoj-csúcs 2535 m Fogarasi-havasok
3. Nagy-Vist 2527 m Fogarasi-havasok
4. Leszpez-csúcs 2522 m Fogarasi-havasok
5. Nagy-Páring 2519 m Páring-hegység
6. Pelága-csúcs 2509 m Retyezát-hegység
7. Papusa 2508 m Retyezát-hegység
8. Omu-csúcs 2507 m Bucsecs-hegység
9. Buteanu-csúcs 2507 m Fogarasi-havasok
10. Dara-csúcs 2500 m Fogarasi-havasok

Domborzati térkép

Románia földrajza (Románia)


Folyók

Románia fő folyói

Románia Szerbiával és Bulgáriával alkotott határai nagy részét a Duna képezi. A Duna találkozik a Prut folyóval, amely Románia és Moldova között képez határt.

Leghosszabb folyóiː

Név hossz (km) vízgyűjtő terület (km²)
Duna (Dunărea) 1075 ?
Maros (Mureș) 761 27 890
Prut 742 10 990
Olt 615 24 050
Szeret (Siret) 559 42 890
Ialomița 417 10 350
Szamos (Someș) 376 15 740
Argeș 350 12 550
Zsil (Jiu) 339 10 080
Bodza (Buzău) 302 5 264

Éghajlat

Románia éghajlata átmeneti mérsékelt kontinentális éghajlat, de módosító hatással van rá nyugaton az atlanti-óceáni, délen és keleten a mediterrán klíma is.

Közigazgatási beosztás

Az ország 41 megyére és az önálló közigazgatási egységet képező fővárosra, Bukarestre tagolódik.

Történelmi régiók

Történelmi régiók

Jegyzetek

  1. a b Benedek 13. o.

Források

  • Benedek: Benedek József: Románia: Tér - gazdaság - társadalom. 33 magyar szerző. Kolozsvár: Nemzeti Kisebbségkutató Intézet; (hely nélkül): Kriterion. 2011. ISBN 978-973-26-1038-1  

További információk

Kapcsolódó szócikkek