Románia kultúrája
Ma elmerülünk a Románia kultúrája izgalmas világában, amely téma több millió ember figyelmét felkeltette szerte a világon. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt, a Románia kultúrája kitörölhetetlen nyomot hagyott életünkben. Ebben a cikkben feltárjuk azokat a különböző szempontokat, amelyek a Románia kultúrája-et általános érdeklődésre számot tartó témává teszik, az eredetétől a mai relevanciáig. Készüljön fel egy lenyűgöző utazásra a Románia kultúrája szívébe, ahol felfedezheti titkait, mítoszait és valóságát, valamint mindennapi életünkre gyakorolt hatását. Ne hagyja ki ezt a lehetőséget, hogy alaposan fedezze fel a Románia kultúrája-et, és bővítse ismereteit ebben az izgalmas témában!
| A sorozat témája a román kultúra |
|---|
 |
| Történelem |
|
Híres románok
|
Románia kultúrájának jellegzetességei sajátos földrajztudományi helyzetének és történelmi fejlődésének tudhatók be. Alapvetően az határozza meg, hogy az ország három nagy régió találkozópontján terül el: Közép-Európa, Kelet-Európa és Délkelet-Európa, de egyikükhöz sem tartozik teljesen. Az is rányomja bélyegét a román kultúrára, hogy az újlatinság és az ortodox kereszténység egyedülálló ötvözetét képezi.
Már a középkor óta úgy keleti, mint nyugati hatások érték a román kultúrát. Az első fontos hatások a Kárpátok és a Duna alsó szakaszának régiójába érkező szlávoktól jöttek, és a belőlük kialakult szomszédos népektől: bolgárok, szerbek, ukránok, lengyelek, oroszok. Ugyanakkor a magyarok és az Erdélybe letelepült szászok is hatottak rá.
A történelmi körülmények úgy hozták, hogy sokáig román nyelven csak fejlett népi kultúra, főleg falusi folklór létezett. Ez a 18. század felé fejlődni kezdődő román nyelvű nem népi kultúra gyökereit képezte, mely jelentős nyugat-európai hatás alatt bontakozott ki.
|
Képek a kultúráról .jpg)       .jpg)    |
Folklór, zene, tánc
A román folklór két nagy kategóriára oszlik: a paraszti vagy falusi folklór és a városi folklór. Mivel a román lakosú városok viszonylag későn alakultak ki, és lakosaik többnyire falusi környezetből kerültek oda, a városi folklórt meglehetősen erős szálak fűzik a falusihoz.
A román folklórban vannak egyes régi, balkáni és római elemek, de ezekre rárakódtak több más néptől átvettek is. A román folklór ezek szintézise, eredetisége abban nyilvánulva meg, ahogyan ezen elemekből válogat, és ahogyan összeötvözi őket.
A folklórnak nagy jelentősége van a román kultúrában, főleg a művelt szépirodalom kibontakozásában. Ez csak a 18. században, tehát az újkorban kezdett kialakulni, ezért esetében a folklór ugyanúgy szolgált alapul, mint más irodalmak esetében az újkorig létező művelt irodalom, ezért a román művelt irodalmat mélyen áthatja a népi alkotás szelleme.
Az utóbbi évtizedekben a zenében divatba jött a manea (többes számban manele). Már régebben is fúziós műfaj volt, összeötvözve keleti (török, arab, indiai) és balkáni (görög, szerb) zenei elemeket a roma és a román zenei folklór elemeivel. Mára sztárjai jelentek meg ennek a műfajnak, roma énekesek, akik mindenféle nyugati zenék elemeit is hozzáadják.
Népi építészet
Egyre ritkábban ugyan, de találhatók még egyes vidékeken, mint Máramaros, a Mócvidék, a Duna-delta és Bukovina, román hagyományos parasztházak. Más vidékekről származók már csak falumúzeumokban vannak. A népi építészethez tartoznak a zsindellyel fedett, keskeny és hegyes tornyú fatemplomok is, melyekből Máramarosban lehet látni a legtöbbet. Ezek közül nyolcat felvettek az UNESCO Világörökségi Helyszínek Listájára.
|
Képek az építészetről       |
Művészet
Irodalom, komolyzene, film, építészet
Kezdetben az írásbeliség nyelve nem a román volt, hanem az óegyházi szláv, mivel a románságban a kereszténység ortodox ága honosodott meg. Ez Bizáncból származott ugyan, de bolgár közvetítéssel került a románsághoz.
Románul viszonylag későn kezdtek írni, az első román nyelvű kéziratok a 16. században lefordított vallásos művek voltak. Azután írtak románul krónikákat, majd egyéb világi műveket is.
A 19. század elejéig a szellemi tevékenységek írásos rögzítésében együtt jelentek meg szépirodalmi, vallásos, történelmi és filozófiai jellegű elemek.
A 18. század vége felé kezdett kibontakozni a román nem népi kultúra a folklór alapján és nyugati hatás alatt. Akkor kezdődött el a modern értelemben vett szépirodalom, majd a 19. század elején a színjátszás, e század közepe felé a nyugatias zene és festőművészet, a század vége felé a nyugati stílusokat követő építészet. A 20. század elején kezdetét vette a román filmművészet is.
A 20. század első felében a román kultúra minden területén többé-kevésbé jelen volt az összes európai ideológiai és művészeti irányzat.
A II. világháború után a kultúra szabadságát előbb keményen korlátozta a kommunista rendszer, majd az 1960-as évek második felében viszonylagos liberalizációnak örvendett, hogy azután Nicolae Ceaușescu diktatúrája újból béklyóba kényszerítse.
1989 után a román kulturális élet szabadon zajlik.
A nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája
Mindegyik romániai nemzeti és etnikai kisebbségnek megvan a maga kultúrája. Ezek a kultúrák azonban nem azonos súlyúak. Több tényező járul hozzá egy adott kisebbségi kultúra súlyához: tagjainak jelenlegi vagy egykori száma, státusza a múltban, művelt kultúrájának fejlődési foka, a nyelvén való oktatás szintje, neki megfelelő nemzet létezése vagy nem létezése, az anyanemzet érdeklődése a kisebbségi megfelelője iránt stb.
Kulturális világörökség
Filozófia
A román filozófiának voltak előzményei a 16. századdal kezdődően, de csak a 19. század vége felé kezdett kibontakozni nyugat-európai hatás alatt, és a legtermékenyebb időszaka a két világháború között volt. Egyik jellegzetessége az, hogy leginkább írók foglalkoztak vele. Összekapcsolták a filozófiát az ország történelmi, politikai és ideológiai kérdéseivel, és fontos témájuk volt a román identitás. Ezzel kapcsolatban jelentős helyet foglalt el a filozófiai elmélkedésben a nyugatiasodás kontra autochtonizmus körüli vita. Ugyanakkor szegényes az etika területén.
Kulturális intézmények
A román kulturális intézmények fontos helyet töltenek be az ország kulturális életében. A legjelentősebb a Román Akadémia, melyet 1866-ban alapítottak. A még a második világháború előtt alapított intézmények mellett a kommunista rendszer idejében még számos, az államnak alárendelt intézmény jött létre, melyek többsége 1989 után is megmaradt: akadémiai intézmények, könyvtárak, múzeumok, művelődési intrézmények, művészeti intézmények. Román kulturális intézményeken kívül vannak nemzetiségiek is, melyek közül egyesek román intézményekkel egy igazgatás alatt működnek.
Oktatás
A romániai oktatási rendszer szerkezete nagyjából hasonlít a többi európai ország rendszereinek a szerkezetére, a tankötelezettség 11 éves, és meghosszabbítását tervezik, a felsőoktatás pedig az Európai Unió bolognai folyamatához alkalmazkodik.
Vallás
Románia az egyik legvallásosabb európai ország. A 2011-es népszámlálás alapján a lakosság zöme ortodox kereszténynek vallotta magát.
Nyelv
A román az újlatin nyelvekhez tartozik és beszélői számát tekintve az ötödik a spanyol, a portugál, a francia és az olasz után.
Gasztronómia
A román konyhaművészetet a románság földrajztudományi helyzete határozza meg, az, hogy Közép-Európa és Délkelet-Európa határrégiójában helyezkedik el. Ezért szintézisét képezi különféle étkezési szokásoknak. A 19. századig összegyűjtött dák, római, szláv, bizánci, török, balkáni (görög, bolgár, szerb) és lengyel elemeket, Erdélyben a németet és a magyart is, majd a 19. század közepétől kezdve ezekhez hozzáadott olasz, a francia vagy az angol konyhaművészetet. Az is fontos tényezője a román étkezési szokásoknak, hogy még a 20. század elején is a románok legnagyobb része falun élt, és mezőgazdasággal meg állattartással foglalkozott, ezért ma is általánosak a régi paraszti étkezés egyes elemei.
Jegyzetek
- ↑ (románul) Pop-Miculi, Otilia. Curs de folclor muzical (Zenei folklór egyetemi jegyzet). 2. év. „Spiru Haret” Egyetem. Művészeti Kar. Zenepedagógiai szak. é. n., 57. o. (Hozzáférés: 2017. október 15)
- ↑ (románul) Balázs Lajos. Folclor. Noțiuni generale de folclor și poetică populară (Folklór. Folklórra és népköltészetre vonatkozó általános fogalmak). Kolozsvár: Scientia Kiadó. 2003. ISBN 973-7953-06-1, 167. o. (Hozzáférés: 2017. október 15)
- ↑ RNDR 2015, 3–17. o. nyomán szerkesztett szakasz.
- ↑ (angolul) A romániai világörögségi helyek oldala az UNESCO honlapján. Hozzáférés: 2017. október 15.
- ↑ Petreu, Marta. A román filozófia. Korunk. 21. évf. 2010. 8. sz.. 7–17. o. (Hozzáférés: 2018. április 21)
- ↑ How do European countries differ in religious commitment? www.pewresearch.org (2018. december 5.) (Hozzáférés: 2019. december 19.)
- ↑ Least Religious Countries 2019. worldpopulationreview.com (Hozzáférés: 2019. december 19.)
- ↑ Ce ne spune recensământul din anul 2011 despre religie? www.insse.ro. Institutul Național de Statistică (2013) (Hozzáférés: 2019. október 12.) arch
- ↑ (románul) Drugă, Luminița – Morărașu, Nadia-Nicoleta. În căutarea gustului „pierdut”: regăsirea identității naționale prin denumiri de mâncăruri, preparate și meniuri tradiționale Archiválva 2017. október 21-i dátummal a Wayback Machine-ben (Az „elveszett” íz nyomában: a nemzeti identitás újra megtalálása ételek, készítmények és hagyományos menük elnevezésén keresztül). Proceedings of the International Conference "Communication, context, interdisciplinarity" Archiválva 2017. október 5-i dátummal a Wayback Machine-ben (A „Kommunikáció, kontextus, interdiszciplinaritás” nemzetközi konferencia kiadványa). 2. kötet. Marosvásárhely: A Petru Maior Egyetem kiadója. 2012. ISSN 2069-3389. 141–150. o. (Hozzáférés: 2017. október 20), 142–143. o.
.svg)