Ruszin görögkatolikus egyház
Ebben a cikkben a Ruszin görögkatolikus egyház témájával foglalkozunk tág és multidiszciplináris szemszögből. A Ruszin görögkatolikus egyház napjainkban nagyon aktuális téma, amely felkeltette a szakemberek és a nagyközönség figyelmét. A történelem során a Ruszin görögkatolikus egyház alapvető szerepet játszott a társadalom, a kultúra és a mindennapi élet különböző területein. Ebben a cikkben a Ruszin görögkatolikus egyház körül forgó különféle megközelítéseket, vitákat és perspektívákat fogjuk feltárni, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító jövőképet kínáljunk a témában.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Ruszin görögkatolikus egyház | |
 | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | keleti katolikus |
| Szertartás | bizánci |
| Nyelv | egyházi szláv |
| Rómához csatlakozott | 1646 |
| Székhely | St. John the Baptist Byzantine Catholic Cathedral |
| A Ruszin görögkatolikus egyház weboldala | |
A ruszin görögkatolikus egyház egy keleti katolikus egyház Ukrajnában.
Története
1646-ban, mintegy fél évszázaddal a breszti unió után 63 ortodox ruszin pap esküdött hűséget XI. Ince pápának Ungvárott. De még közel száz év telt el az első önálló munkácsi görögkatolikus püspökség felállításáig, mert az új egyház kezdetben az egri egyházmegye fennhatósága alá tartozott.
Az első püspök (De Camelis János József, 18. század első fele) munkája nyomán a munkácsi görögkatolikus püspökség joghatósága kiterjedt Máramaros vármegye ruszin lakosságára is; Olsavszky Mihály Mánuel püspök papnevelő intézetet alapított Munkácson; Bacsinszky András püspök működése (19. század) eredményeként Magyarországon jogilag egyenjogú lett a görögkatolikus egyház a római katolikussal, valamint magyar görögkatolikusok anyanyelvű törekvéseit is támogatta, de elősegítette a ruszin irodalmi nyelv fejlődését is.
A szovjet korszak
Romzsa Tódor püspököt 1947-ben kivégezték, és 1949-ben az egyházmegyét bekebelezte a moszkvai ortodox egyház. 129 pap, akik nem voltak hajlandók áttérni, 1949 folyamán a Gulagra került, és 28 közülük nem tért vissza. Az egyház illegalitásban tevékenykedett tovább annak a mintegy 50 papnak a vezetésével, akik nem kerültek fogságba. 1989-ig egymást követően öt püspök működött illegálisan. A Szentszék Dudás Miklós hajdúdorogi megyés püspököt nevezte ki egyházmegye apostoli kormányzójának melyet 1947 től haláláig betöltött.
Jelenkor
Az egyház jogi rehabilitálására 1989-ig kellett várni. Az anyagi kárpótlás azonban vontatottan halad, az 1944-es mintegy 400 kárpátaljai templomából az ezredfordulóig alig száz került hozzá vissza.
1991 óta ismét van papképzés Ungvárott. A hívek számát 300 000-re becsülik, akiknek mintegy tizede magyar. A kárpátaljaitól függetlenül a szomszédos Galíciában is működik görögkatolikus egyházmegye Lviv központtal, mely az ukrán görögkatolikus egyház része (a kárpátaljai egyházmegye nem része az ukrán egyháznak). A görögkatolikus egyház is szószólója a ruszinok nemzeti- és autonómia-jogainak, akárcsak az ortodox ruszin egyház Amerikában.
Jegyzetek
- ↑ http://www.acrod.org American Carpatho-Russian Orthodox Diocese of the U.S.A. | 312 Garfield Street, Johnstown 15906, PA - Pennsylvania, U.S.A.
További információk
|
Ez a kereszténységgel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |