Mai cikkünkben elemezzük a Sárgalábú sirály jelentőségét jelenlegi társadalmunkban. A Sárgalábú sirály olyan probléma, amely az elmúlt években egyre fontosabbá vált, és minden korosztályt és környezetet érint. Ma elengedhetetlen annak megértése, hogy a Sárgalábú sirály milyen hatással van életünkre és a minket körülvevő világra. Ebben a cikkben különböző szempontokat és tanulmányokat fogunk megvizsgálni, amelyek segítenek jobban megérteni a Sárgalábú sirály jelentőségét napjainkban. Egészségügyi vonatkozásaitól a gazdaságra gyakorolt hatásáig a Sárgalábú sirály alapvető szerepet játszik társadalmunkban, és megérdemli a részletes elemzést.
Sárgalábú sirály | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||
Magyarországon nem védett | ||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||
Larus michahellis Naumann, 1840, Dalmatia | ||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Sárgalábú sirály témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Sárgalábú sirály témájú médiaállományokat és Sárgalábú sirály témájú kategóriát. |
A sárgalábú sirály (Larus michahellis) a madarak (Aves) osztályába a lilealakúak rendjébe, ezen belül a sirályfélék (Laridae) családjába tartozó faj. Korábban az ezüstsirály egy alfajának tartották.
Európa és Ázsia területén honos.
Testhossza 59–67 centiméter, szárnyfesztávolsága 140–158 centiméter. A tojó egyedek tömege 680–1400 gramm, míg a hímeké a 750–1500 grammig terjedhet. Csőre és lába sárga.
Mint a legtöbb sirály, ez a faj is mindenevő. Tápláléka rovarokból, kisemlősökből, halakból, csigákból, kétéltűekből, madártojásból és fiókákból áll, de megeszi a gabonamagvakat és az olajbogyót is. Gyakran kukákból vagy szeméttelepeken gyűjtött hulladékot fogyaszt.
Telepesen fészkel, sziklapárkányokon vagy a talajon költenek. Fészekalja 2-3 tojásból áll, melyen 27-31 napig kotlik. A fiókák 35-40 nap múlva válnak röpképessé.
Magyarországon egész évben előfordul, de a nagy folyóink és tavaink mellett ősszel tömeges is lehet.