A mai világban a Sárospatak alapvető szerepet játszik társadalmunkban. Legyen szó politikáról, gazdaságról, kultúráról vagy bármely más területről, a Sárospatak jelentős hatással van életünkre. A történelem során a Sárospatak tanulmányozás, viták és viták tárgya volt, és hatása ma is aktuális. Ebben a cikkben a Sárospatak-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, elemezve annak jelentőségét és szerepét a mai világban. Az eredetétől a mai relevanciájáig a Sárospatak döntő szerepet játszott az emberiség evolúciójában, és tanulmányozása lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük a minket körülvevő világot.
A településen világörökségi helyszín található |
Sárospatak | |||
A sárospataki vár madártávlatból | |||
| |||
Becenév: „a Bodrog menti Athén” | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Sárospataki | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Aros János (Fidesz-KDNP) | ||
Irányítószám | 3950 | ||
Körzethívószám | 47 | ||
Testvértelepülései | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 10 741 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 86,76 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 113 m | ||
Terület | 139,09 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 19′ 08″, k. h. 21° 33′ 58″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 08″, k. h. 21° 33′ 58″ | |||
Sárospatak weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárospatak témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sárospatak (németül: Potok am Bodroch, szlovákul: Šarišský Potok, Blatný Potok) város az Észak-Magyarország régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Bodrog-völgyében, a Sárospataki járás székhelye. A történelmi forrásokban gyakran Pataknak nevezett város fontos kulturális központ, bájos történelmi település és népszerű turisztikai célpont is egyben. Többek között itt volt a Rákóczi fejedelmek rezidenciája. Bizonytalan források szerint itt születhetett Árpád-házi Szent Erzsébet, bár ennek színhelyét mások Pozsonyba teszik.
Miskolctól kb. 70 kilométerre északkeletre, az Eperjes–Tokaji-hegység lábánál, a Bodrog mentén, annak jobb parti oldalán helyezkedik el.
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Átlaghőmérséklet (°C) | −3,3 | −1,2 | 4,3 | 10,2 | 15,8 | 18,5 | 20,9 | 20,0 | 15,9 | 10,2 | 3,9 | −0,5 | 9,6 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 29 | 29 | 30 | 43 | 60 | 70 | 61 | 67 | 48 | 48 | 52 | 41 | 578 |
Forrás: Boros László:Táj és ember - A Bodrogköz geológiai fejlődéstörténete, természetföldrajzi jellemzői |
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 37-es főút, ezen érhető el a megyeszékhely, Miskolc, illetve az ország nyugatabbi részei, valamint Sátoraljaújhely irányából is. A főút korábban valószínűleg keresztülhaladt a központon, de már több mint fél évszázada (legalább 1970 óta) észak felől elkerüli azt; a régi nyomvonal ma mellékútként a 3801-es útszámozást viseli.
A környező kisebb települések közül a bodrogközi Kenézlővel a 3803-as, Györgytarlóval a 3811-es, Vajdácskával a 3805-ös, a tájegység "fővárosának" számító Cigánddal pedig a 3814-es út köti össze. Határszélét északkeleten érinti a 3718-as út is.
Vasúton a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonalon közelíthető meg (Sárospatak vasútállomás).
Sárospatak területe már az őskorban is lakott volt. A ma ismert első feljegyzések szerint 904-ben vette hatalmába a környéket Alaptolma, Ketel vezér fia, s a később grófi címet szerzett Cseszneky család őse. 1201-ben városi kiváltságokat kapott Imre királytól. A középkorban fontos kereskedelmi állomás volt, főként Lengyelország felé. Várát I. Endre király építtette. Egyes elméletek szerint itt született II. Endre király lánya, Szent Erzsébet.
Sárospatak Zsigmond királytól szabad királyi városi rangot kapott, Mátyás királytól pedig vásártartási jogot, 1460-ban. 1575-ben nagy pestisjárvány pusztított a városban. 1531-ben megalapították a már legendássá vált Sárospataki Református Kollégiumot, ami az akkori Magyarország egyik legjelentősebb oktatási intézménye volt.
1650-től egy ideig itt tanított a haladó szellemű pedagógus, Comenius is; Sárospatak másik jelentős intézménye, az Eszterházy Károly Egyetem Comenius Kara ma az ő nevét viseli, 2000–2013 között a Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Kara, 2013. július 1-től tartozik az egri egyetemhez (főiskolához), 2021-től itt található a Tokaj Hegyalja Borászati Egyetem.
Sárospatak várát több híres nemesi család is birtokolta, többek között a Dobó család (itt volt Balassi Bálint esküvője Dobó István lányával, Krisztinával), a Lorántffyak, majd a Rákóczi-család. itt ajánlották fel I. Rákóczi Györgynek az erdélyi fejedelemséget.
A Rákóczi-szabadságharc viszontagságai nem kímélték a várost; hol a kurucok, hol a labancok birtokolták. 1708-ban itt tartották az utolsó kuruc országgyűlést. A város lakói aktív részt vállaltak az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban is.
1871-ig mezőváros volt, de ekkor, mivel e rang ezzel az évvel az egész országban megszűnt, nagyközséggé alakult. A 20. század elejétől 1956-ig járási székhely volt. Várossá 1968-ban nyilvánították.
Napjainkban Sárospatak rangos iskolaváros, ugyanakkor hangulatos történelmi jellege miatt csábító turistacélpont is.
A mai Sárospatak 1883-ban jött létre a két Bodrog-parti mezőváros, a vár körül kialakult jobbparti Sáros-Nagy-Patak és a túlparti Sáros-Kis-Patak egyesülésével. 1911-ben csatolták hozzá Újpatakot (az egykori Józseffalvát), 1950-ben Bodroghalászt, 1968-ban pedig Végardót.
A címer csücskös talpú pajzs, vörössel vágott mezőben, pajzsfőben két lebegő, ötszirmú (arany magvú, zöld kelyhű) ezüst rózsa között arany liliom lebeg. A pajzs kék mezőjében két fehér ruhás lebegő angyal, leveles (vörös bélésű) arany koronát tart, alattuk egymással szemközt térdeplő, imádkozó, fehér ruhás angyal lebeg. Közöttük, a pajzstalpban ötszirmú (piros magvú, zöld kelyhű) lebegő aranyrózsa helyezkedik el. A pajzs jobb felső sarkában nyolcágú arany csillag, bal sarkában emberarcú, növekvő ezüst félhold ragyog. A címerpajzson ráhelyezett leveles aranykorona nyugszik.
Vörös és kék színű fekvő téglalap, középen a város címerével.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 12 827 | 12 538 | 11 291 | 10 817 | 10 741 |
2013 | 2014 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 3%-a cigány és 1%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,7%-a magyarnak, 2,9% cigánynak, 1,8% németnek, 0,4% ruszinnak, 0,2% szlováknak, 0,2% ukránnak mondta magát (17,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,7%, református 24,3%, görögkatolikus 11,3%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 4,7% (27,3% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 90,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,9% cigánynak, 1,6% németnek, 0,4% ruszinnak, 0,2% ukránnak, 0,2% szlováknak, 0,1% lengyelnek, 0,1% románnak, 2,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,5% volt római katolikus, 22,9% református, 11% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 0,1% ortodox, 4,7% felekezeten kívüli (33,1% nem válaszolt).
A vár területén épült 17. századi kolostor a középkorban „nagy kőházként", majd gazdasági épületként működött. II. Rákóczi Ferenc 1693-ban adományozta a trinitárius rendnek. A rend feloszlatását követően szolgálati lakásokat és magtárat létesítettek benne. Jelenleg a Farkas Ferenc Művészeti Iskola működik benne.
A Jezsuita Rend letelepedése Sárospatakon Rákóczi Györgyné Báthory Zsófia nevéhez fűződik, aki 1663-ban telepítette le őket a városban, számukra iskolát és plébániát építtetett. A gótikus kolostort reneszánsz majd barokk stílusban átépítették. A plébánia 1967-től a Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény befogadó helye.
A Ferences rendiek feltehetőleg 1261 előtt telepedtek le a település szélén, itt emelték a Boldogságos Szűz tiszteletére a kolostorukat, három építési időszakhoz emelték, majd a 16. században nyomtalanul elpusztult. A kolostoregyüttes egykori alapfalait feltárták, mára azonban a visszatemetett alapok nem láthatóak.
Itt született Marczi Mariann zongoraművész